Gyűrűs napfogyatkozás 2016. szeptember 1 - én

2016. szeptember 1-én, csütörtökön, Közép-Európai idő szerint délelőttől kora délutánig egy viszonylag rövid gyűrűs napfogyatkozásban lehet része az egyenlítői Afrika déli részén és Madagaszkáron élőknek. Részleges napfogyatkozást láthatnak szinte az egész afrikai kontinensen (csak a legészakibb területek maradnak ki), az Arab-Félsziget déli részén és az Indiai-óceán szigeteinek nagy részén. A fogyatkozás maximuma Tanzánia déli részén lesz.

A bal oldali ábrán láthatjuk a félárnyék útvonalát a Föld felületén. Ugyanez részletesebb formában is megtekinthető.

A 2016. év második napfogyatkozása során a félárnyék először  6 óra 13 perc 8 másodperc UT-kor érinti a Föld felszínét 120 kilométerre délre Elefántcsontpart partjától. Az antiumbra Szent Heléna szigetétől 800 kilométerre északnyugatra éri el a földfelszínt, 7 óra 17 perc 49 másodperc UT-kor. A gyűrűs fázis 2 perc 43 másodpercig tart, az antiumbra 152 kilométer széles. Az árnyékkúp Gabonnál éri el Afrikát 7 óra 37 perc 58 másodperc UT-kor, áthalad a két Kongón, és Tanzániában következik be 9:06:54-kor a fogyatkozás maximuma. A gyűrűs napfogyatkozás 3 perc 6 másodperces, a Nap 70,5° magasan áll, az antiumbra 100 kilométer szélesen terül el. Az árnyékkúp délkelet felé halad tovább, átvág Mozambique északkeleti csücskén, átszeli Madagaszkárt, és az Indiai-óceánon hagyja el a földfelszínt 10:55:54-kor, Ausztrália nyugati partjaitól 1300 kilométerre nyugatra. A félárnyék még 12:00:41-ig a Föld felszínén tartózkodik.

A NASA interaktív honlapján a fogyatkozás nyomvonalát lehet vizsgálni, a helyi adatokat lekérni.

Íme egy kis animáció a Hold árnyékának mozgásáról a Föld felületén.

 


1: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.

 

A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra elég sokáig, 2020. június 21-ig kell várni; ez egy gyűrűs napfogyatkozás lesz, és Magyarország nyugati fele ki is marad belőle, a keleti felén is csak egy kicsiny mértékű napfogyatkozás lesz látható.

 

 

 

Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:

Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)

Ez a fogyatkozás a 135-as Szárosz-család 39. tagja. Egy középkorú Szároszról van szó, melynek gyűrűs napfogyatkozásai időtartama folyamatosan csökken, hogy az életciklusa végén még hat darab teljes fogyatkozást is adhasson a déli sarkvidéken.

Kezdete majdnem hétszáz évre nyúlik vissza: 1331. július 5-én született, az északi félgömbön, mint egy kicsiny részleges fogyatkozás - nagysága 0,0063 magnitúdó -, a Skandináv-félsziget északi felén. 18 évenként a sorozat új tagja látogatta meg a Földet, a részleges fázisok nagysága gyorsan nőtt, hogy végül tíz Szárosz-ciklus elteltével sor kerüljön az első gyűrűs napfogyatkozásra. Ez 1511. október 21-én rögtön egy ritka esemény lesz, mivel az antiumbrának csak a déli széle érinti a földfelszínt, a mai Kanada északi szigetvilágain. 18 évvel később, 1529. november 1-én egy másik ritka gyűrűs eseményt ad a 135-ös Szárosz-család: a fogyatkozás centrális, azaz az árnyékkúp tengelye érintkezik a földfelszínnel, de az antiumbra északi pereme felette suhan el. A gyűrűs fázis nyolc perc hosszú. Ezután hosszabbak lesznek a gyűrűs fázisok, egészen 1601. december 24-ig, amikor egy 10 perc 14 másodperc különösen hosszú gyűrűs napfogyatkozást láthattak Írországban, Anglia nagy részén és Norvégia déli részén. Ez volt a csúcspont, innentől kezdve a következő napfogyatkozások során a gyűrűsség időtartama fokozatosan csökken, jelenleg is ez zajlik. Az utolsó gyűrűs napfogyatkozást 2305. február 24-én lehet majd látni, amikor Argentínában egy 13 másodperces napgyűrűt lehet majd látni. A következő két alkalommal már úgynevezett hibrid (2) napfogyatkozás lesz, 2323. március 8-án és 2341. március 18-án. Ekkor 11, majd 36 másodpercig tartó teljes napfogyatkozás lesz a fogyatkozás nyomvonalának a középső szakaszán. Egy Szárosz-ciklussal később, 2359. március 29-én már csakis teljes napfogyatkozást ad a 135-ös sorozat. Még öt további, egyre hosszabb napfogyatkozás következik, az utolsó 2449. május 22-én lesz egy 2 perc 24 másodperces teljes napfogyatkozás képében. Ezután nyolc, egyre kisebb részleges napfogyatkozás következik. Az utolsó, apró napfogyatkozásra 2593. augusztus 17-én kerül sor. Ennek során a félárnyék az Antarktisz partjainál simítja lágyan a tengervizet, a fogyatkozás magnitúdója 0,0303. Ezzel elmúlik a 135-ös Szárosz-sorozat.

A 135-ős Szárosz különlegességét az adja, hogy négy gyűrűs napfogyatkozása is hosszabb 10 percnél. A fogyatkozásainak negyede részleges - ez elég kevésnek számít -, majdnem kétharmada pedig gyűrűs.

A 135-as Szárosz 71 fogyatkozásának sorozata:
10R
45GY
2H
6T
8R

 

2: Gyűrűs-teljes, azaz hibrid napfogyatkozás az a fogyatkozás, amikor a Hold pont olyan távol van a Földtől, hogy az árnyékkúp csúcsa csak a fogyatkozás közepén éri el a Föld felszínét (teljes fogyatkozás), a kezdeti illetve végső szakaszban a felszín előtt ér véget, s innen gyűrűs fogyatkozás figyelhető meg.

Magyarországon 12 fogyatkozása volt látható a 135-ós Szárosznak, az elsőt 1439. szeptember 8 -án láthatták eleink. Az utolsó 1908. június 28-án volt, mely csak bizonyos területekről, kisfokú részlegesként látszott.
Ez a sorozat nem kedvezett őseinknek, egyetlen gyűrűs fogyatkozását sem láthatták a Kárpát-medencéből. A legnagyobb mértékű részleges napfogyatkozást nekünk 1547. november 12-én adta.
A 153-as Szárosz-család 469 éven át látogatta a Kárpát-medencét. A 12 magyar vonatkozású napfogyatkozást az alábbi táblázatban soroltam fel.

 

Dátum

Fogyatkozás nagysága

Megjegyzés

1439. szeptember 8.

max. 55 %

Napnyugta előtt maximális fázis.

1475. szeptember 30.

max. 5%

Magyarország északkeleti részén látszik csak.

1493. október 10.

65-75% közötti

A Tiszától keletre napnyugtakor még tart.

1547. november 12.

87-95% közötti

A Dunántúl közepétől keletre napnyugtakor még tart.

1601. december 24.

max. 75%

Napnyugta előtt maximális fázis.

1656. január 26.

39-47% közötti

1710. február 28.

28-42% közötti

1764. április 1.

59-76% közötti

1818. május 5.

52-64% közötti

1836. május 15.

70-86% közötti

Bailey első napfogyatkozása Skócában...

1890. június 17.

58-71% közötti

5% max.
Sopron-Baja vonaltól délre látszott csak.


Fred Espenak honlapja a 135-ös Szárosz család adatairól a NASA honlapján érhető el.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!

2016. szeptember 5.