Gyűrűs napfogyatkozás 2017. február 26 - án
2017.
február 26 -án, hétfőn, Közép-Európai idő szerint kora délutántól a kora esti órákig egy rövid gyűrűs
napfogyatkozást lehet látni Dél-Amerika déli dészén, az Atlanti-óceán déli felén és Közép-Afrika délnyugati részén. Részleges napfogyatkozást láthatnak Dél-Amerika déli felén, az Antarktisz nagy részén, az Atlanti-óceán egyenlítőtől délre ső szigetein és Afrikaánka a Szaharától délre eső részén, a legkeletibb vidékét kivéve. A fogyatkozás maximuma Tristan da Cunha szigeteitő 175 km-re nyugatra lesz lesz.
A jobb oldali ábrán láthatjuk a félárnyék útvonalát a Föld felületén. Ugyanez részletesebb formában is megtekinthető.
A 2017. év első napfogyatkozása során a félárnyék először 12 óra 10 perc 48 másodperc UT-kor érinti a Föld felszínét 1900 kilométerre nyugatra a chilei partoktól. Az antiumbra a Húsvét-szigettől dél-délnyugatra éri el a földfelszínt, 13 óra 15 perc 18 másodperc UT-kor. A gyűrűs fázis 1 perc 22 másodpercig tart, az antiumbra 96 kilométer széles. Az árnyékkúp Isla Tenquehuennél éri el Chile partjait, 13 óra 32 perc 55 másodperc UT-kor. A gyűrűsség 1 perc 7 másodpercig tart, a fogyatkozás nagysága 0,993 magnitúdó, az antiumbra szélessége 59 kilométer. Bő tíz perc alatt keresztezi a földrész déli sávját és tovább halad északkelet felé az Atlanti-óceánon. A fogyatkozás maximumakor [1], 14 óra 53 perc 25 másodperckor a gyűrűs fázis 44 másodpercig tart, az antiumbra 31 kilométeresre szűkült. A Nap 63° magasan áll az északi horizont felett, a Nap 98,45%-a takarásban van. Bő másfél órával később, 16 óra 25 perc 38 másodperckor lép afrikai földre az Hold árnyéka Angola partjánál. A gyűrűs fogyatkozás 1 perc 9 másodperc hosszúra nyúlik, az árnyékkúp 73 kilométer széles. Bő öt perc múlva a Kongói Demokratikus Köztársaság déli csücskében az árnyék elválik a Föld felszínétől. Napnyugtakor a gyűrűs fázis 1 perc 17 másodperc hosszú, az antiumbra 90 kilométer széles. A félárnyék Gabon csücskénél hagyja el bolygónk felszínét 17 óra 36 perc 2 másodperckor.
A NASA interaktív honlapján a fogyatkozás nyomvonalát lehet vizsgálni, a helyi adatokat lekérni.
Íme egy kis animáció a Hold árnyékának mozgásáról
a Föld felületén.
1: A fogyatkozás maximális pillanata
az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti
a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor
a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások
esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.
A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra elég sokáig, 2020. június 21-ig kell várni; ez egy gyűrűs napfogyatkozás lesz, és Magyarország nyugati fele ki is marad belőle, a keleti felén is csak egy kicsiny mértékű napfogyatkozás lesz látható.
Információk a 140-es fogyatkozási családról az érdeklődők számára:
Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)
Ez a fogyatkozás a 140-es Szárosz-család 29. tagja. Egy középkorú Szároszról van szó, mely azonban még életének delelője előtt áll. A további időben gyűrűs napfogyatkozásokat fog hozni, melyek időtartama folyamatosan nő, hogy az életciklusa végén egy hét és fél perces gyűrs fázissal búcsúzzon Grönland vpartjainál. Nagykorúsága elején viszon majdnem tucatnyi teljes napfogyatkozást adott a déli féltekén.
Kezdete több, mint ötszáz évre nyúlik vissza: 1512. április 16-án született, az Antarktiszon, mint egy észrevehetetlenül parányi részleges fogyatkozás - nagysága 0,0003 magnitúdó! 18 évenként a sorozat új tagja látogatta meg a Földet, a részleges fázisok nagysága gyorsan nőtt, hogy végül a nyolcadik Szárosz-ciklus elteltével sor kerüljön az első teljes napfogyatkozásra. Ez 1656. július 21-én egy viszonylag ritka esemény zajlott le, mivel az umbrának csak az északi széle érinti a földfelszínt, a Csendes-óceán déli vizein. A totalitás hossza 2 perc 20 másodpercben tetőzik. Újabb18 évvel később, 1674. augusztus 2 -án már egy centrális teljes napfogyatkozás játszódott le, 4 perc 8 másodperces teljes fázissal Ausztráliától délre.
Ezt követően fokozatosan csökken a teljes fázisok hossza, és 1854. november 20-án már olyan távol kerül a Hold, hogy a fogyatkozás kezdetén az árnyékkúp el sem ér a földfelszínig, ott gyűrűs napfogyatkozást látni. Ezután viszont a Föld 'aládomborodik' az árnyékkúpnak, így onnantól kezdve rövid teljes napfogyatkozást lehet látni, a maximumban bő egy percig tart a totalitás. Ez az úgynevezett gyűrűs-teljes, avagy hibrid (2) napfogyatkozások egy ritka változata. A következő három ilyen fogyatkozáskor már mind a fogyatkozás elején, mind a fogyatkozás végén gyűrűs napfogyatkozást látni, és a teljesség nagysága, időtartama egyre rövidül. Az utolsó alkalommal, 1908. december 23-án már csak 12 másodpercig lesz teljes napfogyatkozás. 1927. január 3-án már gyűrűs napfogyatkozást ad csak a 140-es Szárosz, mely a maximumban csak egy három másodperces villanás volt! Innetől a gyűrűs fázisok hossza minden egyes napfogyatkozással fokozatosan nő, és 2431. november 5-én egy 7 perc 15 másodperces centrális teljes napfogyatkozás lesz a kvázi csúcspont. A következő alkalommal, 2449. november 15-én viszont - ahogy korábban említettem - egy még hosszabb, 7 perc 35 másodperces gyűrűs napfogyatkozást ad a 140-es Szárosz-család, csakhogy ekkor az antiumbra északi pereme már nem érinti a földfelszínt! Az ezt követő két alkalommal, 2467. november 27-én és 2485. december 7-én is elvileg gyűrűs napfogyatkozás látszik, de ezek már nem centrálisak, és csak az árnyékkúp déli széle éri a Földet. 2467-ben még hét perc feletti a gyűrűs fázis maximuma, 2485-ben már csak bő fél perc.
A 140-es végjátéka 16 egyre kisebb fokú részleges napfogyatkozásból tevődik össze. Az égi mechanika szeszélyei miatt eleinte csak lassan csökken a fogyatkozás magnitúdója. Az utolsó fogyatkozást 2774. június 1-én adja a 140-es Szárosz-család, egy kismértékű, 0,0738 magnitúdós részleges napfogyatkozás képében az Északi-sark vidékén. És vége, lezárul eme 71 napfogyatkozást adó, 1262 évet felölelő család élete.időszak.
A 140-es Szárosz különlegességét abban rejlik, hogy négy hibrid napfogyatkozása van, és emellett három olyan napfogyatkozást ad, ahol az árnyékkúp (umbra illetve antiumbra) egyik széle a földfelszin felett suhan el - ez már igen ritka tulajdonság egy szárosz-család életében.
A 140-es Szárosz 71 fogyatkozásának sorozata: |
8R |
11T |
4H |
32Gy |
16R |
2: Gyűrűs-teljes, azaz hibrid napfogyatkozás az a fogyatkozás, amikor a Hold pont olyan távol van a Földtől, hogy az árnyékkúp csúcsa csak a fogyatkozás közepén éri el a Föld felszínét (teljes fogyatkozás), a kezdeti illetve végső szakaszban a felszín előtt ér véget, s innen gyűrűs fogyatkozás figyelhető meg.
Magyarországon 1 fogyatkozása lesz látható a 140-es Szárosznak, az elsőt 2179. június 5 -én láthaják utódaink, 20% körüli részleges napfogyatkozásként.
Ez a sorozat kegyes lesz kései utódainknak, egy gyűrűs napfogyatkozást ad 2431. november 5-én, amikor Magyaroszág 2/3-át befedi a gyűrűs fogyatkozássávja! A leghosszabb gyűrűssé 7 perc hosszú lesz a Tiszazugban a határ mentén.
A 140-es Szárosz-család 469 éven át látogatja a Kárpát-medencét. A 11 magyar vonatkozású napfogyatkozást az alábbi táblázatban soroltam fel.
|
Dátum |
Fogyatkozás nagysága |
Megjegyzés |
|
17-25 % közötti |
||
|
58-63% közötti |
|
|
|
22-33% közötti |
|
|
|
max. 15 % |
Kezdete után röviddel napnyugta
|
|
|
13-26% közötti |
Napnyugta előtt maximális fázis. |
|
|
73-77% közötti |
||
|
max. 7 perc |
A Győr-Baja vonaltól délnyugatra csak részleges. Leghosszabb a Tiszazugban. |
|
|
82-87% közötti |
||
|
64-69% közötti |
||
|
38-45% közötti |
||
|
11-18% közötti |
Fred Espenak honlapja a 140-es Szárosz család adatairól a NASA honlapján érhető el.
Vissza a fogyatkozási nyitólapra!
2017. február 10.