Utolsó frissítés: 2016. szeptember 14.

Teljes holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án

2016. szeptember 16-án, pénteken, magyar idő szerint napnyugtától éjjel 11 óráig nagyfokú félárnyékos holdfogyatkozás zajlik. A jelenség Magyarországról és a Kárpát-medencéből teljes egészében megfigyelhető. A pontosság kedvéért megemlítendő, hogy a Duna vonalától nyugatra a holdkelte pillanatában a félárnyék már megérintette a holdkorongot, de mivel ez nem látható a jelentéktelen fényváltozás miatt, semmiről nem maradnak le az ott észlelők. A Hold a penumbra déli részén halad át így a holdkorong északi pereme halványul el jelentősebben.

Milyen látványra számíthatunk? Hold a Vízöntő csillagkép északkeleti részén tartózkodik, közel a Halak határához, a halpár déli tagja alatt. A fogyatkozásra a leszálló csomó elérése után kerül sor, a Hold két nap múlva lesz földközelben, ezért nagyobbnak látszik az átlagosnál.
A fogyatkozás technikailag 16 óra 55 perc UT-kor veszi kezdetét. Ekkor a Hold északkeleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A félárnyék jelenlétére először 17 óra 45 perc UT körül látni majd utalást, amikor egy lágy szürkés-barnás homály kezd a Hold északkeleti részére telepedni. Az idő múltával az erősödő félárnyék jelzi, hogy közeleg a Föld árnyéka, de most nem lép be oda égi kísérőnk, csak megközelíti. A legnagyobb fokú fázist 18 óra 54 perc UT-kor éri el, ekkor a holdkorong több mint felén észrevehető a félárnyék okozta fénycsökkenés, az északi perem egész erőteljesen szürkül. A holdkorong pereme 2,09'-re van az umbrától, a déli pereme viszont 3,02'-re kilóg a félárnyékból. Ezután a félárnyék lassan levonul a Hold felszínéről, jelenléte várhatóan 20 óra UT-ig még látható lesz. A félárnyék maga 20 óra 54 perc UT-kor hagyja el végleg a Holdat.
A fogyatkozás maximuma pillanatában a félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,908 magnitúdó, azaz nem merül teljesen a félárnyékba. Egyébként nem is férne el benne, mivel a penumbra csak egy 31,82' vastag gyűrű, maga a holdkorong viszont 32,38' átmérőjű. A holdfogyatkozás teljes időtartama 3 óra 59 perc 16 másodperc.
A holdfogyatkozás során az őszi csillagképek szépen megfigyelhetőek. a Pegazus négyszöge a Hold felett látható. Fényes bolygó nincs a közelben.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben:

Penumbrális fogyatkozás kezdete:
16:54:40 UT
A fogyatkozás közepe:
18:54:17 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:
20:53:57 UT

(Ezen időpontokhoz két órát hozzáadva a magyarországi, három órát hozzáadva az erdélyi (Románia) adatokat kapjuk.)

 

A következő holdfogyatkozás 2018. július 27 -én lesz, egy 1 óra 16 perc hosszú teljes fogyatkozás, mely tőlünk majdnem teljesen látszik, mivel pont a részleges fogyatkozási fázis kezdete előtt kel fel a Hold.

 

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 147-es fogyatkozási család tagja. Egy még korai sorozatról van szó, a sorszám alapján nemrég kezdhette meg fogyatkozásai bemutatását. (A jelenleg futó sorozatokból a legöregebb a 109-es, a legfiatalabb pedig a 150-es Szárosz). Ez a fogyatkozás a sorozat 71 tagjából sorban a 9. esemény.

1890. július 2. - ezen a napon született a 147-es Szárosz-család: ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte. Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt, elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen volt (0,1025 magnitúdós), abszolút elméleti jelentőséggel bírt. Viszont kezdetét vette egy 1244,08 éves időszaknak, a 147-es Szárosz bemutatja a 71 holdfogyatkozásból álló színjátékát. A 147-es Szárosz gyorsan letudta gyermekkort, mivel ez az utolsó félárnyékos holdfogyatkozása, az első részleges holdfogyatkozásra egy Szárosz-ciklussal később 2034. szeptember 28-án kerül sor, egy majdnem 27 perc hosszú részleges fázissal.
A következő fogyatkozások során előbb gyorsan, majd egyre lassabban nő a részleges fázisok hossza, összesen még 22 részleges fogyatkozás következik. Az első teljes holdfogyatkozásra 2449. június 6 -án kerül sor, rögtön egy kellően hosszú, 48 perces totalitással. A rákövetkező események folyamán gyorsan nő a teljességek időtartama, és 5 Szárosz-ciklussal később, 2539. augusztus 1-én egy egy és háromnegyed órás teljes holdfogyatkozással érik be a csúcspont. Amilyen gyorsan felfutott a 147-es Szárosz-sorozat, olyan gyorsan le is cseng, 6 további teljes holdfogyatkozás következik, a legutolsóra 2647. október 5-én kerül sor, egy 31 perces teljes holdfogyatkozás képében. Ezután viszont ráérősen halad a 147-es Szárosz-ciklus, mert 19 részleges holdfogyatkozás játszódik le, a részleges fázisok hossza nagyon lassan csökken, csak a legvégén kezd drasztikus rövidülésbe, de az utolsó, 2990. május 1-én lezajló holdfogyatkozás egy 72 perces részleges fázist ad. A következő alkalommal, 3008. május 12-én már csak félárnyékos holdfogyatkozás zajlik. Szép keretet adva ennek a Szárosz-családnak, a végjáték is 8 félárnyékos holdfogyatkozásból áll. Az utolsó félárnyékos jelenségre 3134. július 28-án kerül sor, egy másfél órás, mindazonáltal észrevehetetlenül kicsiny magnitúdójú (0,0919) fogyatkozás képében.


Nem igazán átlagos a 147-es a Szárosz-családok között. A 71 holdfogyatkozás átlagos ugyan, viszont kevés a félárnyékos jelenségek száma (16), akárcsak a teljes holdfogyatkozásoké (12), és a leghosszabbja is a rövidek közül való. Viszont 42 részleges holdfogyatkozást ad, ami a teljes szám 60%-a. Ezek a számok nem az emlékezetes, hanem inkább a "nem szokványos" Szárosz-családok közé sorolják a 147-est.

A 147-es Szárosz fogyatkozási sorozata:
8F 23R 12T 19R 8F
Össz: 71

A 147-es Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!