2020. július 5-én, vasárnap, magyar idő szerint a hajnali és kora reggeli órákban kisfokú félárnyékos holdfogyatkozás zajlik. A jelenség Magyarországról és a Kárpát-medencéből nem megfigyelhető. Az égi jelenség Afrika nyugati nyúlványából, illetve Amerika nagy részéből figyelhető meg, Észak-Amerika északnyugati része kivételével. Mivel a holdkorong mintegy negyedét fedi be a félárnyék, elmondható, hogy semmiről sem maradunk le. Esetleg a jó szeműek a holdkorong északi csücskén érzékelhetnek némi fényerő változást - de ez inkább csak elméleti lehetőség.

Milyen látványra számíthatnánk? Mint említettem, lényegében semmilyenre. Esetleg digitális módon rögzítve a teliholdat a maximális fázisban, láthatóvá tehető a fényesség változása a holdkorong északi sarkában, de én jelenleg nem tudok ilyen irányú sikeres észlelésről. A Hold a Nyilas csillagkép közepén tartózkodik. A fogyatkozásra a leszálló csomó elérése után kerül sor, a Hold öt napja volt földközelben, ezért picit nagyobbnak látszik az átlagosnál, létszó mérete 31,52'.
A fogyatkozás technikailag 3 óra 7 perc UT-kor veszi kezdetét. Ekkor a Hold északkeleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A legnagyobb fázist 4 óra 31 perc UT-kor éri el, ekkor a holdkorong negyede lóg bele a félárnyékba, és esetleg sejthető a korong északi peremének enyhe sötétedése - elméleti szinten, E pillanatban a Hold északi része 11,18' mélyen lóg bele a félárnyékba, ami a Hold látszó átmérőjének kicsit több mint harmada. A holdkorong középpontja 4,58' távol van a penumbra szélétől, míg ez a távolság a déli perem esetében 20,34'. A fogyatkozás vége 5 óra 52 perc UT-kor ér véget a penumbra ekkor hagyja el végleg a Holdat.
A fogyatkozás maximuma pillanatában a félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,3546 magnitúdó. A holdfogyatkozás teljes időtartama 2 óra 45 perc. Az erős holdfény miatt csak a legfényesebb nyári csillagok látszanak, illetve a Jupiter 10°-kal, a Szaturnusz 17°-kal keletre ragyog a Holdtól. Nyugati irányban a Skorpió csillagkép vörös színű főcsillaga, az Antares látszik feltűnően.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben:

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	3:07:23 UT
A fogyatkozás közepe:	4:31:12 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	5:52:23 UT

(Ezen időpontokhoz két órát hozzáadva a magyarországi, három órát hozzáadva az erdélyi (Románia) adatokat kapjuk.)

A következő holdfogyatkozás 2020. november 30 -án lesz, de ez is csak egy hasonló félárnyékos holdfogyatkozás, mely Magyarországról nem megfigyelhető. A következő teljes holdfogyatkozást 2022. május 16-án láthatjuk, viszont ennek is csak az elejét! Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 149-es fogyatkozási család tagja. Egy friss sorozatról van szó, ez a harmadik eseménye a 72-ből. (A jelenleg futó sorozatokból a legöregebb a 110-es, a legfiatalabb pedig a 150-es Szárosz).

1984. június 13. - ezen a napon született a 149-es Szárosz-család: ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte. Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt, elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen volt (0,0647 magnitúdós), abszolút elméleti jelentőséggel bírt. Ám kezdetét vette egy 1262 éves időszak, amikor a 149-es Szárosz bemutatja a 72 holdfogyatkozásból álló színjátékát. A 149-es Szárosz - akárcsak a múlt havi rokona - gyorsan letudja gyermekkort, még négy félárnyékos esemény következik, majd az első részleges holdfogyatkozásra 2110. augusztus 29-én kerül sor, egy majdnem 50 perc hosszú részleges fázissal.
A következő fogyatkozások során előbb gyorsan, majd egyre lassabban nő a részleges fázisok hossza, összesen még 21 részleges fogyatkozás következik. Az első teljes holdfogyatkozásra 2489. április 16 -án kerül sor, egy 29 perc hosszú totalitással. A rákövetkező események folyamán egyre nő a teljességek időtartama, és 6 Szárosz-ciklussal később, 2615. július 3 -án egy kilencvenkilenc perces teljes holdfogyatkozással érik be a csúcspont. Amilyen gyorsan felfutott a 149-es Szárosz-sorozat, olyan gyorsan ér véget a dicsőséges korszaka: 7 további teljes holdfogyatkozás következik, a legutolsóra 2741. szeptember 17-én kerül sor, egy 30 perces teljes holdfogyatkozás képében. Ezután ráérősen telik a 149-es Szárosz-ciklus idős kora, mert 21 részleges holdfogyatkozás következik lassan, komótosan egymás után. 3120. május 5-én lesz látható az utolsó részleges esemény, 31 percig vetül a Föld teljes árnyéka a holdkorong déli peremére. Az aggkor ellenben rövid lesz, mindössze 7, egyre kisebb mértékű félárnyékos holdfogyatkozás következik, az utolsóra 3246. július 20-án kerül sor, egy piciny, észrevehetetlen, 0,1206 magnitúdójú, jelenség képében.

Az átlagos Szárosz-család egyik fajtáját képviseli a 149-es. A 72 holdfogyatkozás megszokott szám, viszont kevés a félárnyékos jelenségek száma (14), akárcsak a teljes holdfogyatkozásoké (15), és a leghosszabbja is a rövidebbek közül való. Viszont 42 részleges holdfogyatkozást ad, ami a teljes szám közel 60%-a. Ezek a számok nem az emlékezetes, hanem inkább a "nem szokványos" Szárosz-családok közé sorolják a 149-est - akárcsak a múlt hónapi 111-est. És az is szokatlan, hogy a fogyatkozások időbeni lezajlása ilyen szép szimmetrikus legyen:

A 149-es Szárosz fogyatkozási sorozata:

7F 21R 15T 21R 7F

Össz: 72

A 149-es Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!