2026. augusztus 28-án hajnalban és kora reggel zajlik az év második holdfogyatkozása, egy részleges esemény, melynek tőlünk csak az első fele látható, a maximális részleges fázis elérése előtt a Hold lenyugszik. A részleges fázis, ami a fogyatkozás látványos része fél öt körül kezdődik (magyar idő szerint), a laikusok közül is vélhetően többen is felfigyelnek majd az égi színjátékra. A teljes jelenséget Dél-Amerikából, illetve Észak-Amerika keleti és középső vidékéről lehet végig követni. A fogyatkozás elejét Afrikából és Európából lehet látni, a Észak-Amerika nyugati felén és a Csendes-óceán keleti részén pedig csak a vége látható kisebb-nagyobb mértékben.
A Hold lassan átszeli a földárnyék északi részét, miközben korongja északi csücske végig kilóg belőle. Ez a lassú átvonulás három óra húsz percen át tart, ezért a végét már csak kevesen várják meg, mivel az 17-én hajnali háromnegyed egykor esedékes. A bemutató előadások inkább az esemény kezdetére és a maximumra koncentrálnak majd.
A jobboldali ábra bővebb, színes formátumban innen tölthető le.
Milyen látványra számíthatunk? A Hold a Vízöntő csillagkép közepén tartózkodik, nemrég hagyta el a felszálló csomópontot. Magyarországról (és Közép-Európából) nézve tiszta nyugati látóhatárra lesz szükség a jelenség megfigyeléséhez. A fogyatkozás nagyfokú részlegességéből fakadóan az ég elég sötét lesz a közepesen halvány csillagok megpillantásához is (már ahol teljesen végig követhető a jelenség). Nincs a közelben fényes bolygó vagy csillag. A Szaturnusz balra fenn (keletre) látszik 39° távolságban. A Formalhaut, a Déli Hal főcsillaga 21°-ra délnyugatra látszik - Közép-Európából nézve a jelenség kezdetekor épp nyugovóban van.
A fogyatkozás technikailag 1 óra 23 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong keleti peremét. Ez mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jele várhatóan 2 óra UT után észlelhető. Ekkortól egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül lassan, fokozatosan a Hold keleti felére. Az árnyék 2 óra 33 perc UT-kor jelenik meg a holdkorong keleti peremén. Lassan növekszik, és a maximumát 4 óra 12 perckor éri el. Ekkor éri el az árnyék a legnagyobb méretét. (Közép-Európából nézve ekkor a Hold már lenyugodott.)
Égi kísérőnk hat nappal korábban volt földtávolban, látszó mérete picit kisebb az átlagosnál, 30,61'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 093187. A Hold északi pereme mindössze 1,08 ívpercre lóg ki az árnyékból. A holdkorong közepe 20,53 ívperc mélyen merül az árnyékba, déli pereme pedig 12,58 ívpercre van az árnyék középpontjától. Egy színes, látványos részleges holdfogyatkozást láthatunk, ahol az északi perem még ragyogó világosszürke színű, az árnyék pereme közelében esetlegesen kékes árnyalattal. A Hold déli pereme felé haladva az árnyék színe folyamatosan változik a világospirosas-narancsostól a sötétebb vöröses színig terjedően. Ez persze nagyban függ a földi légkör állapotától is (vulkáni hamu jelenléte, az ózonréteg állapota, a felhőzet mennyisége, ahol átszűrődik a nap fénye).
Ezután lassan levonul az árnyék a Hold felszínéről, és 5 óra 52 perc UT-kor el is hagyja azt. A félárnyék fénycsökkentő hatását, mint halvány szürkés-barnás árnyat még 6 óra 30 perc UT körül talán észlelni lehet a délnyugati perem közelében. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 7 óra 02 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljes egészében elhagyja a Hold felszínét.
A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,96645 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,3748°, míg a penumbráé 2,4304°. A félárnyék gyűrűje 31,67' vastag, a holdkorong bőven elfér benne. Ennek a holdfogyatkozásnak van több percig tartó tisztán félárnyékos szakasza.
A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá két órát, hogy a magyar helyi időt [NyISz] kapjunk, és három órát, hogy az erdélyi (Románia) és kárpátaljai (Ukrajna) helyi időt kapjuk meg!):
A következő, tőlünk is látható holdfogyatkozás 2027. február 20 -én, este kezdődik, és nagyfokú félárnyékos lesz. Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.
Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának
a hátteréről:
Ez
a holdfogyatkozás a
138-as fogyatkozási család tagja. Most csak részleges fázis lesz látható, ezen kívül, mivel a sorozat sorszáma magas, egy nemrég kezdődött, fiatal sorozatra tippelhetünk (A jelenleg futó sorozatokból a legöregebb a 110-es, a legfiatalabb pedig a 150-es Szárosz). Ez a fogyatkozás a sorozat 82 tagjából sorban a 29. esemény, és a hetedik részleges fázisú látnivaló. A sorozat legutóbbi, tőlünk is látható eseménye 2008. augusztus 16-án zajlott le, ezt az esti órákban láthattuk. 2044. szeptember 7-én bekövetkezik a 138-as Szárosz-család első teljes holdfogyatkozása, 34 perc hosszúsággal - tőlünk nem láthatóan. Mi majd a 2062. szeptember 18.-i teljes eseményt láthatjuk az esti órákban, egy óra hosszan tartó totalitással. Összesen 26 teljes holdfogyatkozást ad a Föld lakói számára a 138-as Szárosz-család.
1521. október 15. - ezen a szombati napon született a 138-as Szárosz-család: ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát északi irányban keresztezte.
Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a felszálló csomópontja közelében volt,
elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold déli pereme súrolja
a félárnyék északi peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen
volt (0,0387 magnitúdós!), abszolút elméleti jelentőséggel bírt. Viszont kezdetét vette egy 1460,44 éves
időszaknak, amidőn a 138-as Szárosz bemutatja a 82 holdfogyatkozásból
álló színjátékát. A 138-as Szárosz ráérősen töltötte gyermekkorát, mivel csak 22 félárnyékos eseményt követően került sor az első részleges holdfogyatkozásra, 1918. június 24 -én, azonnal egy 82 perces részleges fázissal.
A következő fogyatkozások során rohamosan nőtt, illetve nő a részleges fázisok hossza, mivel 7 további részleges fogyatkozást követően 2044. szeptember 7-én egy 34 perces teljességet adó eseménnyel nagykorúvá válik a Szárosz. Előbb gyorsan, majd igen lassan nő a totalitás hossza az egyes fogyatkozások során, a leghosszabb teljes holdfogyatkozásra 2369. március 24-én kerül sor, 105 perces totalitással. Előtte és utána is lesznek majdnem ilyen hosszú teljes fázisok, csak pár másodperccel rövidebbek a fent említettnél. Viszont a végére megint gyorsan rövidül a totalitás hossza, az utolsó teljes holdfogyatkozásra 2495. június 8-án kerül sor a 138-as Szárosz-sorozat berkeiben, 13 perces rövid teljes fázissal. Csak 6 részleges fázisú holdfogyatkozás következik, az utolsót 2603. augusztus 13-án láthatják majd utódaink, és elkezdődik a Szárosz-család lassú sorvadása: 21 félárnyékos esemény zajlik le, az utolsóra 2982. március 3-án kerül sor, egy leheletnyi, észrevehetetlen, 0,0164 magnitúdós félárnyékos holdfogyatkozás képében.
Egyáltalán nem átlagos a 138-as Szárosz-sorozat, mivel eseményeinek több, mint fele (51,8%) érdektelen félárnyékos holdfogyatkozás, viszont kevés részleges és 26, tehát viszonylag sok teljes fázisú eseményt ad, melyek közül 19 centrális teljes holdfogyatkozás. Ráadásul 14 olyan teljes fogyatkozás lesz, amelynek hossza meghaladja a 100 percet! Ez teszi különlegessé a 138-as Szároszt.
A 138-as Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.
