2025. március 14-én, pénteken, magyar idő szerint reggel öt órától délelőtt 11 óráig terjedő időszakban teljes holdfogyatkozás zajlik, mely eseménynek csak a legeleje figyelhető meg Magyarországról. Nagyjából a Tisza vonalától keletre a Hold a részleges fázis kezdete előtt lenyugszik, míg a nyugatra eső vidékeken a részleges fázis kezdete is megfigyelhető. A megfigyelésre legalkalmasabb helyzetben vannak az Amerikák és a Csendes-óceán keleti fele lakói. Afrika és Európa nyugati feléről csak a jelenség eleje látható, Ausztrália keleti fele, Új-Zéland, illetve a Csendes-óceán nyugati részéről nézve viszont a holdkelte pillanatában már zajlik a fogyatkozás - esetleg hamarosan véget is ér.

Egy nem centrális teljes holdfogyatkozásról van szó, vagyis látványos a fogyatkozás, de az árnyék közepe, azaz a legsötétebb része elkerüli a holdkorongot, és az időtartama is alig haladja meg az egy órát.

A jobboldali ábra egy részletesebb változata innen érhető el, illetve ennek van pdf-változata is.

A jelenség lefolyása: A holdfogyatkozás során a Hold változó fényű és színű korongja az Oroszlán csillagkép keleti szélén tartózkodik, és az esemény végére át is lép a Szűz csillagképbe. A leszálló csomópont felé közeledve Hold a Spica (a Szűz főcsillaga) és a Regulus (az Oroszlán főcsillaga) között helyezkedik el szinte félúton: A Holdtól nyugatra a Regulus 24°-ra, keletre a Spica 29° távolságra van, az Arcturus pedig 41°-ra északkeletre ragyog. A tavaszi csillagképek nem olyan látványosak, a Tejút láthatósága a totalitás alatt az észlelőhely függvénye. A Mars 65°-ra nyugatra látszik az Ikrekben, a Jupiter még távolabb, 100°-ra a Bika fejénél .

A holdfogyatkozás technikailag 3 óra 57 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong délkeleti peremét. Ez mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jeleként 4 óra 30 perc UT után egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül szét a holdkorong keleti részén. A részleges fázis 5 óra 09 perc UT-kor kezdődik, és a Föld árnyéka egy és negyed óra alatt takarja be égi kísérőnket. A teljes fázis 6 óra 26 perc UT-kor veszi kezdetét, és bő egy órán át tart. A holdfogyatkozás maximuma 6 óra 59 perc UT-kor lesz. Ebben a pillanatban a földi árnyékkúp tengelye 4,146'-re délre van a holdkorongtól – ez a holdátmérő hetede. A holdkorong északi széle 5,514'-re van az árnyék szélétől. Ez kicsivel kevesebb, mint negyed holdátmérő. Ennek eredményeként a Hold északi fele világos narancsos árnyalatban fénylik, míg a déli része narancsos-vöröses színben ragyog, várhatóan szép színes holdfogyatkozást nyújtva. Ez persze nagyban függ a földi légkör állapotától is (vulkáni hamu jelenléte, ózonréteg állapota, felhőzet mennyisége ott, ahol átszűrődik a nap fénye). A totalitásnak 7 óra 33 perc UT-kor van vége, kezdődik az árnyékból való kilépés. Ez ismét bő egy és negyed órán át tart, és a részleges fogyatkozás 8 óra 49 perc UT-kor és véget, ahogy a Föld árnyéka elhagyja a holdkorongot. Ezután a félárnyék lassan levonul a holdkorongról, utoljára 9 óra 30 perc UT-ig sejthető a jelenléte. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 10 óra 02 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljesen elhagyja a Hold felszínét.

A holdfogyatkozás umbrális magnitúdója 1,18038, a penumbrális magnitúdója pedig 2,26146. A Hold látszó átmérője kisebb a szokásosnál, 29,46', mivel 3,4 nap múlva lesz földtávolban. Az umbra átmérője 1,314°, a félárnyéké 2,3864°. A félárnyék gyűrűje így 32,172' vastag, a holdkorong bőven elfér benne. Ennek a holdfogyatkozásnak van néhány percig tartó, tisztán félárnyékos szakasza.

A holdfogyatkozás teljes fázisa 1 óra 6 perc 4 másodperc hosszan tart. A részleges fázis már 3 óra 38 perc 55 másodperc hosszú. A félárnyék 6 óra 3 perc 22 másodpercig tartózkodik a holdkorongon, ennyi a fogyatkozás teljes időtartama.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá EGY órát, hogy helyi időt (KözEI) kapjunk, KETTŐT hogy a Kelet-Európai (pl. Románia, Erdély) időt!):

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	3:57:09 UT
Részleges fogyatkozás kezdete:	5:09:239 UT
Teljes fogyatkozás kezdete:	6:25:58 UT
A fogyatkozás közepe:	6:58:45 UT
Teljes fogyatkozás vége:	7:33:13 UT
Részleges fogyatkozás vége:	8:49:30 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	10:01:45 UT

A következő holdfogyatkozás 2025. szeptember 7 -én lesz, egy centrális teljes holdfogyatkozás lesz, mely Magyarországról nagyrészt megfigyelhető, a Hold felkeltekor már elkezdődött a részleges fázis. Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 123-as fogyatkozási család tagja. A totalitás hosszúsága sugallja: egy ereje teljében lévő Szárosz-család tagját látjuk szerepelni. Igazunk van, noha ez a sorozat már jócskán túl van ciklusa delelőjén. Még kettő teljes holdfogyatkozást fog adni a földlakóknak (2043. március 25., 2061. április 4.), mielőtt elkezdődne egyre rövidebb részleges fogyatkozásainak sora. A fenti háromból mi csak a 2061-est fogjuk látni - egy 34 percesre rövidült totalitással.
1087. augusztus 16. - ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte. Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt, elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen volt (0,0342 magnitúdós), csak elméleti jelentőséggel bírt. Ezzel elkezdődött egy 1280 éves időszaknak, amidőn a 123-es Szárosz megszületett, és elkezdte a 72 fogyatkozásból álló színjátékát. Sokáig tartott a bevezető, mert az ezt követő 23 holdfogyatkozás mind félárnyékos volt! Az utolsó 6-7 jelenséget már szabad szemmel is észlelhették a középkori emberek, mint a Hold északi szélének furcsa fénylegyengülését. (Vajon mit gondolhattak akkor erről?) Majd elkövetkezett 1520. május 2.-a: egy 82 percig tartó részleges fogyatkozással indította felnőttkorát a 123-as Szárosz - ezt az esti órákban Magyarországról is megfigyelhették. A sorozat egymást követő, 18 éves időszakokkal elválasztott fogyatkozásai egyre hosszabbodtak, hogy 1628. július 16-án lejátszódjon a sorozat első teljes holdfogyatkozása, egy szerény, 20 perces teljességgel (tőlünk nem látszott). Öt további, egyre hosszabb fogyatkozás elteltével jött a csúcspont: 1736. szeptember 20-án egy 1 óra 45 perces teljes, centrális fogyatkozás pont az árnyék közepét keresztezve. Ezt tőlünk hajnalban láthatták is eleink.
A gyors fellángolást a dicsfény lassú kihunyása követte, hiszen további 18, lassan rövidülő teljes holdfogyatkozás következett, illetve következik, hiszen most vagyunk ezen időszak végén, ahogy korábban írtam - 2061. április 4-én lesz az utolsó teljes holdfogyatkozása a 123-as Szárosz családnak. Ezt nyolc, egyre rövidebb időtartamú részleges fogyatkozás követi, az utolsó 2205. július 2-án lesz, és közel egy órán át tart. A lezárást 10 félárnyékos holdfogyatkozás adja - ebből az első három még észlelhető is, - hogy végül 2367. október 8-án az utolsó cseppnyi félárnyékos eseménnyel (magnitúdója 0,0521) kihunyjon a 123-as Szárosz-család. Teljesen átlagos sorozatról van szó, sok félárnyékos eseménnyel (46%) és kellően sok teljes holdfogyatkozással- ez utóbbi a teljes mennyiség majdnem 35%-a. Szokatlanul kevés, mindössze 14 részleges holdfogyatkozást ad ez a Szárosz-család, az összes fogyatkozás mindössze ötödét.

A 123-as Szárosz 72 fogyatkozásának sorozata:

24F

6R

25T

8R

9F

ebből 16 centrális

A 123-as Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!

2025. március 6.