2025. szeptember 7-én délutántól a késő esti órákig tartó időszakban teljes holdfogyatkozás zajlik, mely tőlünk csak részben lesz látható. Egy, már részben elfogyott holdsarló kel föl. Magyarország keleti felében kisebb, a nyugati végén nagyobb részben elfogyott sarlóról van szó, Erdélyből (Románia) pedig a belépés jóval nagyobb része figyelhető meg.
A fogyatkozás teljes egészében látható Ázsiából, Afrika keleti széléről és Ausztrália nagy részén. Afrika nagyobb része, illetve Európa megfigyelői számára a holdkelte időpontjában a holdfogyatkozás már javában zajlik. Óceániából és Új-Zélandról nézve a jelenség vége előtt a Hold lenyugszik.

Fontos aktualitás: rengeteg hírportálon különleges holdfogyatkozást harangoztak be: hosszú, milyen sötét, egyéb hangzatos címek. Ebből csak egy dolog igaz! Ez a holdfogyatkozás 82 perc hosszan tart, ami tényleg egy hosszabb időtartamnak számít. 2029. június 26-ig nem is lesz ennél hosszabb teljes holdfogyatkozás, az viszont majd 102 percig tart, ami valóban hosszúnak számít. Tehát már az a kijelentés sem igaz, hogy ez a mostani lesz az évtized leghosszabb holdfogyatkozása! Már azért sem, mert 2022-ben két teljes holdfogyatkozás is látható volt a Földről és minkettő 85 percig tartott. Ennyit a hírek megbízhatóságáról, és hogy mennyi közük van a tényekhez. (Sajnos olykor a 0 egy nagy számnak számít ebben az összehasonlításban.)

A mostani holdfogyatkozást bemutató jobb oldali ábra részletesebb változata is letölthető.

A jelenség lefolyása: A felszálló csomóponthoz közeledő Hold a Vízöntő csillagképben tartózkodik, közel a Halakhoz. Bő 16°-ra keletre a Szaturnusz látszik. A Déli Hal csillagkép főcsillaga, a Fomalhaut 23°-ra délnyugatra kivételt jelent az őszi csillagképek halványabb csillagaihoz képest, noha mire felkél, addigra már a Hold kifelé tart az árnyékból. A nyári és kora őszi csillagképek a Tejúttal együtt jól látszanak, amíg tart a teljes fázis. Maga a Hold halványabb csillagok környezetében tartózkodik.

A holdfogyatkozás technikailag 15 óra 28 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong keleti peremét. Ez mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jele várhatóan 15 óra 55 perc UT után észlelhető. Ekkortól egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül lassan, fokozatosan a Hold keleti felére. Az árnyék 16 óra 27 perc UT-kor jelenik meg a holdkorong keleti peremén, és bő egy óra alatt takarja be égi kísérőnket. A teljes fázis 17 óra 32 perc UT-kor veszi kezdetét, és bő egy órán át tart. A holdfogyatkozás maximuma 18 óra 13 perc UT-kor lesz. Ebben a pillanatban a földi árnyékkúp tengelye mindössze 10"-re északra van a holdkorongtól – majdnem centrális ez a holdfogyatkozás! A holdkorong déli széle 11,91'-re van az árnyék szélétől. Ez több mint a holdátmérő harmada. Ennek eredményeként a Hold déli fele világos narancsos árnyalatban fénylik, míg az északi része narancsos-vöröses színben ragyog, várhatóan szép színes holdfogyatkozást nyújtva. Ez persze nagyban függ a földi légkör állapotától is (vulkáni hamu jelenléte, ózonréteg állapota, felhőzet mennyisége ott, ahol átszűrődik a nap fénye). A totalitásnak 18 óra 53 perc UT-kor van vége, kezdődik az árnyékból való kilépés. Ez ismét bő egy órán át tart, és a részleges fogyatkozás 19 óra 57 perc UT-kor és véget, ahogy a Föld árnyéka elhagyja a holdkorongot. Ezután a félárnyék lassan levonul a holdkorongról, utoljára 20 óra 30 perc UT-ig sejthető a jelenléte. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 20 óra 55 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljesen elhagyja a Hold felszínét.

Égi kísérőnk szűk három nap múlva kerül földközelbe, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 33,31'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 1,36379, a félárnyékos fogyatkozás nagysága 2,34591 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,48°, míg a penumbráé 2,5382°. A félárnyék gyűrűje 31,75' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa.

A holdfogyatkozás teljes fázisa 1 óra 22 perc 41 másodpercig tart, az árnyék 3 óra 30 perc 2 másodpercig tartózkodik a Hold felszínén, a félárnyékos fogyatkozás 5 óra 27 perc 22 másodperc hosszú.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá KETTŐ órát, hogy helyi időt (NyISz) kapjunk, HÁRMAT hogy a Kelet-Európai [pl. Románia, Erdély] időt!):

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	15:28:06 UT
Részleges fogyatkozás kezdete	16:26:51 UT
Teljes fogyatkozás kezdete	17:30:37 UT
A fogyatkozás közepe:	18:11:46 UT
Teljes fogyatkozás vége	18:53:18 UT
Részleges fogyatkozás vége	19:56:53 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	20:55:28 UT

A következő, Magyarországról is megfigyelhető holdfogyatkozás 2026. augusztus 28-án lesz. Ez egy igen nagy fokú részleges fogyatkozás lesz, de a holdkelte időpontjában majdnem a jelenség közepénél tartunk már. Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 128-as fogyatkozási család tagja. A totalitás majdnem centrális jellege, illetve a (jelenleg futó sorozatok sorszámaihoz viszonyított) alacsony sorszáma tudatja, hogy a sorozat éppen túl van a fénykorán. A fogyatkozási család leghosszabb eseményére 1953. július 26-án került sor, egy 102 perc hosszú totalitással - sajnos ez nem látszott tőlünk. Az azóta lezajlott három, egyre rövidebb centrális fogyatkozás (1971. augusztus 6., 1989. augusztus 17., 2007. augusztus 28.) a dicsfény halványulását mutatja. Hátra van még négy teljes, nem centrális fogyatkozás, (2043. szeptember 19., 2061. szeptember 29., 2079. október 10., 2097. október 21. - ebből csak a 2061-es nem látszik majd tőlünk) hogy aztán 2115. november 2-án már csak egy nagyfokú részleges fogyatkozásban gyönyörködhessenek utódaink - 192 percen át (3 óra 12 perc).
1304. június 18. - a 128-as Szárosz-család születésének időpontja. A Hold az Ekliptikát dél felől északra keresztezte, azaz a felszálló csomópont közelében tartózkodott. Mivel a csomópont elég közel volt ekkor a Föld árnyékkúpjához, elkerülhetetlen volt a holdfogyatkozás bekövetkezte. No semmi látványosság, csak a Hold északi pereme lágyan érintette a földárnyék déli szélét - egy észrevehetetlen, 0,1061 magnitúdós félárnyékos fogyatkozást adva. Tizennyolc évenként egy-egy hasonló esemény következett, de a Hold mindig egyre mélyebben hasított a félárnyékba, és 126 évvel később, 1430. szeptember 2-án megtörtént az első részleges holdfogyatkozás: teljes 6 percig tartott. A további fogyatkozások időtartama először gyorsan nőtt, majd lassult az időtartam gyarapodása, és csak 1845. május 21-én következett be a sorozat első teljes holdfogyatkozása, mely rögtön 43 percig tartott.
A 2115-ös részleges fogyatkozást még 18, egyre rövidebb esemény követi, 2458. május 28-án már csak egy hosszú, de félárnyékos fogyatkozás lesz. Az utolsó, jelentéktelen félárnyékos esemény 2566. augusztus 2-án zajlik le, természetesen észrevehetetlenül, magnitúdója 0,0927. Ezzel véget ér egy 1262 évig tartó eseménysorozat.
A 128-as Szárosz-család fogyatkozásainak majdnem 60%-át a részleges fogyatkozások teszik ki, és csak 15 teljes holdfogyatkozást adott, illetve ad majd. A félárnyékos holdfogyatkozások száma még kevesebb, összesen 14 ilyen eseményről van szó. Átlagos értékek, semmi kirívó - hacsak nem a részleges fogyatkozások magas arányát annak tekintjük.

A 128-as Szárosz fogyatkozási sorozata:

7F

23R

15T

19R

7F

ebből 8 centrális

A 128-as Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!