Részleges napfogyatkozás 2011. január 4 - én

2011. január 4-én, kedden, magyar idő szerint reggel 8 és 11 óra között nagyfokú, közel 80%-os részleges napfogyatkozás látványában gyönyörködhetünk. Európa mellet Észak-Afrika, a Közel-kelet és Közép-Ázsia lakosai láthatnak kisebb-nagyobb fokú részleges napfogyatkozást. A fogyatkozás maximumában a holdárnyék széle a Föld felszíne felett halad el. Remélhetőleg az időjárás kegyes lesz, hiszen elég régen láthattunk felhőktől háborítatlanul napfogyatkozást Magyarországról.


A bal oldali ábrán láthatjuk a félárnyék útvonalát a Föld felületén.

Ugyanez részletesebb formában is megtekinthető, illetve PDF formátumban is letölthető.

A 2011. év első napfogyatkozása során a félárnyék először  6 óra 40 perc 11 másodperc UT-kor érinti a Föld felszínét Algéria északi részén. A fogyatkozás maximuma(1) 8 óra 51 perc 40 másodperc UT-kor lesz,ekkor Svédország északi részén a Nap a horizonton áll, a fogyatkozás magnitúdója ott 0,858. Az antiumbra széle alig 510 km-re suhan el a földfelszín felett.
Ez azt is jelenti, hogy ha az árnyékból figyelhetnénk a jelenséget, akkor is csak gyűrűs napfogyatkozást láthatnánk. Ugyanis amíg a Hold 30' 36,2" látszó méretű, addig a Nap 32' 31,8" -es, így 27,8" vastag gyűrűt látnánk a napkorongból. (Ezt még az ISS asztronautái sem láthatnák, lévén az űrállomás keringési magassága kb. 360 km.)
A továbbiakban a félárnyék lassan levonul bolygónk arcáról, és 11 óra 0 perc 54 másodperc UT-kor Kazahsztán területén hagyja el azt.

A fogyatkozás során a Nap a Nyilas csillagkép közepén tartózkodik, a holdpálya felszálló csomópontja közelében.

Íme egy kis animáció a Hold árnyékának mozgásáról a Föld felületén.


1: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.

Felkészülés az észlelésre:

Legelőször álljon itt a Nap megfigyelésénél mindig elhangzó, meg sose unt aranyszabály:

Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság lehet a következménye!

S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről egy külön kis honlapot készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!

Az alábbi táblázatban megtalálhatóak a nagyobb magyarországi városra vonatkozó kontaktus időpontok és más értékes adatok. Hiszen ha látni szeretnénk eme csodálatos égi tüneményt, jó tudni, hogy egyáltalán mikor kell felnézni, figyelni. :-) A kontaktusok időpontjai világidőben (UT) vannak megadva, ehhez egy órát adva kapjuk meg a Magyarországra érvényes időpontokat! Megjegyzem, hogy az itt közölt kontaktusadatok pár másodperccel (max. 10s) eltérnek az évkönyvben megaddottól. Ez leginkább az általam használt város-koordináták apró eltéréséből adódik.

város

keleti hosszúság

északi szélesség

tenger feletti magasság

1. kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

maximum (UT) ó:pp:mp

alt

4. kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

mag

Békéscsaba

21° 05’

46° 41’

90

7:05:25

273°

5,3°

8:29:31

14,5°

10:00:41

65°

20°

0,773

Budapest

19° 05’

47° 30’

120

7:04:39

273°

3,7°

8:27:29

12,9°

9:57:35

66°

18,8°

0,778

Debrecen

21° 37’

47° 32’

123

7:07:12

273°

5,3°

8:31:26

14,2°

10:02:22

66°

19,3°

0,781

Eger

20° 23’

47° 54’

170

7:06:29

273°

4,3°

8:29:58

13,3°

10:00:20

66°

18,7°

0,783

Győr

17° 38’

47° 41’

119

7:03:37

274°

2,7°

8:25:35

12,1°

9:55:03

67°

18,3°

0,777

Kaposvár

17° 47’

46° 22’

141

7:01:50

275°

3,3°

8:24:02

13°

9:54:05

66°

19,6°

0,764

Kecskemét

19° 41’

46° 54’

122

7:04:21

274°

4,3°

8:27:36

13,7°

9:58:12

66°

19,5°

0,773

Miskolc

20° 47’

48° 06’

130

7:07:11

272°

4,4°

8:30:50

13,3°

10:01:14

66°

18,6°

0,786

Nagykanizsa

17° 00’

46° 28’

168

7:01:18

275°

2,8°

8:23:01

12,5°

9:52:41

66°

19,3°

0,764

Nyíregyháza

21° 43’

47° 57’

115

7:07:55

272°

5,1°

8:32:06

13,9°

10:02:52

66°

18,9°

0,785

Pécs

18° 14’

46° 05’

160

7:01:49

275°

3,7°

8:24:19

13,5°

9:54:40

66°

20°

0,762

Salgótarján

19° 48’

48° 05’

256

7:06:11

273°

3,8°

8:29:19

12,9°

9:59:25

66°

18,4°

0,784

Sopron

16° 34’

47° 41’

223

7:02:42

274°

8:24:04

11,5°

9:53:05

67°

18,1°

0,775

Szeged

20° 09’

46° 15’

90

7:03:53

274°

4,9°

8:27:30

14,4°

9:58:32

65°

20,2°

0,768

Szekszárd

18° 42’

46° 21’

110

7:02:38

274°

3,9°

8:25:23

13,6°

9:55:50

66°

19,8°

0,766

Székesfehérvár

18° 25’

47° 12’

111

7:03:37

274°

3,4°

8:26:06

12,8°

9:56:05

66°

19°

0,774

Szolnok

20° 11’

47° 11’

89

7:06:15

273°

5,1°

8:30:18

14,2°

10:01:16

66°

19,5°

0,778

Szombathely

16° 38’

47° 13’

213

7:02:05

274°

2,2°

8:23:31

11,8°

9:52:44

67°

18,5°

0,770

Tatabánya

18° 25’

47° 34’

185

7:04:09

274°

3,2°

8:26:35

12,5°

9:56:25

66˛

18,6°

0,777

Veszprém

17° 45’

47° 06’

260

7:02:52

274°

8:24:58

12,5°

9:54:43

66°

18,9°

0,772

Zalaegerszeg

16° 51’

46° 50’

156

7:01:42

275°

2,5°

8:23:18

12,2°

9:52:46

66°

18,9°

0,767

Magyarázat:
1. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban érinti a napkorong peremét.
PA: pozíciószög; a napkorong északi tengelyétől mért irányszög fokban kifejezve, óramutatóval megegyező irányban. A holdkorong ezen a ponton érinti a napkorongot (1. kontaktus), illetve ezen a ponton hagyja el a napkorongot. (4. kontaktus) Pontos észlelésekhez szükséges az ismerete.
alt: a napkorong horizont feletti magassága, fokokban kifejezve.
maximum: az az időpillanat, amikor a holdkorong középpontja legközelebb látszik a napkorong középpontjához. A Hold ekkor takarja ki a legnagyobbat a Nap korongjából.
4. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban hagyja el a napkorongot.
mag: a fogyatkozás nagysága a maximumban,

Megjegyzések: Az 1. kontaktust igen nehéz pontosan megfigyelni, hiszen csak pár pillanattal később vehető észre a Hold okozta “harapás” a napkorongon. A Nap pereme gyakran hullámzik a légkör nyugtalansága miatt, emiatt még később vesszük észre a harapást. A 4. kontaktust kissé könnyebb észlelni, mert “csak” azt kell figyelni, hogy a harapás mikor tűnik el a Nap tányérjáról. A perem hullámzása természetesen ennek a pontos észlelését is nagyban megnehezítheti.
Részleges fogyatkozás során nincs 2. és 3. kontaktus, hiszen definíció szerint ekkor a holdkorongnak belülről kell érinteni a napkorongot, de ez csak ott történik meg, ahol teljes fogyatkozást látni.

Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság, mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával! – keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk. Emellett szánjunk pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét elküldhetjük a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultációs Szakcsoport vezetőjének a következő címre:

Szabó Sándor
9400 Sopron
Jázmin u. 8.

aki természetesen e-mailben is örömmel fogadja az adatokat.

A legegyszerűbben elvégezhető mérés a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges (DCF77 rádióvezérlésű óra, GPS órája, vagy a Kossuth Rádió pontos idejéhez igazított óránk). Jegyezzük fel, milyen módszerrel kaptuk a pontos időt!
Távcsöves megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó. Mivel a Hold jóval hegyesebb-kráteresebb déli peremét látjuk a Nap előtt, a perem "csipkézettsége” feltűnő lesz kisebb műszerekkel is.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. Erre már nagy esélyünk van, hiszen beindult az új napfoltciklus, az utóbbi hónapokban rendre jelentek meg a nagyobb napfoltok. Ha lenne ilyen esemény, a foltok eltűnésének és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekességképpen azért maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján találni bőséges információt.) A jól sikerült képekből küldjünk Szabó Sándornak is, nagyon hálás lesz érte!
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a környezet megvilágítottságának változását észrevenni. Mivel a fogyatkozás Magyarországon nagyfokú, 70-80% körüli, ezért a fényviszonyok észrevehetően megváltoznak a fogyatkozás közepére Érdekes lesz megfigyelni, ahogy a napkelte erősödő fényviszonyai után lassan újra 'alkonyodni' kezd, majd gyorsan visszafényesedik a környezet. Írjuk le benyomásaikat: mikortól venni észre, erőteljesnek, vagy éppen gyengének tűnik a csökkenés, észlelhető-e időbeni változása, vagy csak az eltérés érezhető?  Netán a környező élővilág észrevesz-e valamit az egészből? (Tél lévén, ez inkább pár háziállatot és néhány madarat jelenthet legfőképp...)
A fogyatkozás itthon reggel 3/4 8 után kezdődik és 11 után ér véget, vagyis pont, amikor a napi hőingadozás során a hőmérséklet lassan kúszik felfelé. Mennyire észrevehető-e a hőmérséklet növekedésének megtorpanása (netán visszafordulása) a fogyatkozás előre haladtával? 3-10 percenként jegyezzük fel a léghőmérsékletet. A besugárzás megváltozása hogyan hat az esetleg meglévő felhőkre? (Ezt a megfigyelést szeretnénk leginkább negatívnak megjelölni... :-)

Ezzel kész is, a részleges napfogyatkozás során ennél többet nem igazán lehet megfigyelni – legfeljebb a társak viselkedésének a változását, ami az enyhe érdeklődéstől a katartikus élmény megéléséig terjedhet. :-)

 

A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra elég sokáig, 2015. március 20 -ig kell várni; ez a fogyatkozás sajnos csak az Északi-tengerről nézve lesz teljes.

Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:

Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)

Ez a fogyatkozás a 151-es Szárosz-család 14. tagja. Egy eléggé fiatal Szároszról van szó, ámbár lassan közeleg az az idő, amikor már centrális fogyatkozással ajándékoz meg bennünket. Erre 2101. február 28-ig kell várni.
Kezdete több, mint kétszáz évvel ezelőttre nyúlik vissza. 1776. augusztus 14-én született, az északi félgömbön, mint egy alig észrevehető részleges fogyatkozás. 17 további részleges fogyatkozás elteltével válik nagykorúvá a 151-es Szárosz - most vagyunk ennek a folyamatnak az utolsó harmadában. A 2101-es esemény során egy érdekes gyűrűs fogyatkozással nyitja nagykorúságát a Szárosz-sorozat, mivel az antiumbrának csak a déli fele éri el a földfelszínt, a többi felette marad. Még így is két és háromnegyed perces gyűrűs napfogyatkozást lehet majd látni Oroszország közepén. További öt gyűrűs napfogyatkozást ad a 151-es Szárosz, egyre rövidülő gyűrűs időtartammal, majd 2209. május 5-én egy hibrid(3) napfogyatkozás következik be, amely vízválasztó lesz a fogyatkozási család történetében (ekkor egy 28 másodperces teljes napfogyatkozás lesz látható Szibéria nyugati szélén). A következő fogyatkozások nyomvonalai lassan egyre délebbre vándorolnak, miközben az égi mechanika furcsa egybeesései miatt először nő, (és ennek során, 2425. szeptember 12-én lesz a 151-es Szárosz-család delelőpontja, egy 4 perc 47 másodperces totalitással) majd csökken a fogyatkozások időtartama, ami után újra egyre hosszabb fogyatkozások következnek, hogy a csúcspont 2840. május 22-én egy 5 perc 41 mp-es teljes fogyatkozásban testesüljön meg, amely a Csendes-óceán déli részén és Dél-Amerika közepén ível át. Ezután lassan ismét csökkentek a fogyatkozások időtartamai, de már a végjáték zajlik, hiszen csak négy további teljes napfogyatkozást lehet majd látni, az utolsót 2912. július 6-án. Ekkor - hasonlóan a kezdő eseményhez - csak a holdárnyék egy része éri el Földünk felszínét az Antarktisz Új-Zéland felé eső vizeinél, ahol egy majdnem 4 perces totalitással ér véget a dicsőséges időszak.
A Szárosz fénye fokozatosan kihuny, ahogy egyre rövidebb részleges fogyatkozásokat ad - szám szerint még 8-at. A 151-es Szárosz utolsó fogyatkozására 3056. október 1-én kerül sor, amikor egy apró részleges fogyatkozás zajlik a déli sark közelében. És ezzel kész.

A 151-es Szárosz egy átlagosnak tűnő fogyatkozási család, mely 1280 éven át látogatja a Földet, 72 fogyatkozást adva lakóinak. Amiben több az átlagnál az az, hogy 39 teljes fogyatkozást ad - az átlag 20 körül van - és hat napfogyatkozása ad öt percnél hosszabb teljességet, amivel viszont kiérdemeli helyét a különlegesen hosszú totalitást adó Szárosz-családok elit csoportjában.

3: Gyűrűs-teljes, azaz hibrid napfogyatkozás az a fogyatkozás, amikor a Hold pont olyan távol van a Földtől, hogy az árnyékkúp csúcsa csak a fogyatkozás közepén éri el a Föld felszínét (teljes fogyatkozás), a kezdeti illetve végső szakaszban a felszín előtt ér véget, s innen gyűrűs fogyatkozás figyelhető meg.

Magyarországon 12 fogyatkozása volt/lesz látható a 151-es Szárosznak, az elsőt 1902. október 31-én láthatták eleink. Ez a sorozat majdnem kedvez utódainknak, hiszen a XXIII. században egy pár másodperces teljes napfogyatkozást látni Soprontól nyugatra az országhatár mentén. Emellett abban a században négy napfogyatkozás is látható lesz Magyarországról, mely ettől a sorozattól származik. A 151-es Szárosz-család 451 éven át látogatja a Kárpát-medencét. A 12 magyar vonatkozású napfogyatkozást az alábbi táblázatban soroltam fel.

 

Dátum

Fogyatkozás nagysága

Megjegyzés

1902. október 31.

3-13%

1956. december 2.

max. 20%

Napkeltekor már levonulóban volt a Hold.

2011. január 4.

75% körüli

 

2065. február 5.

70% körüli

2119. március 11.

42-51% közötti

2173. április 12.

51-59% közötti

2227. május 16.

pár másodperc!
Soprontól nyugatra az országhatáron piciny teljes!

2245. május 26.

80% körüli

Napnyugta előtt ér véget.

2281. június 17.

50% körüli

2299. június 28.

77-86% közötti

 

2335. július 21.

2% max.

A Szamos környékén napkeltekor pici harapás.
40% körüli


Fred Espenak honlapja erről a fogyatkozásról a NASA honlapján található, akárcsak a 151-es Szárosz család adatai.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!

2010. december 12.