Utolsó frissítés: 2006. június 29.
Teljes napfogyatkozás 2006. március 29 - én
2006. március 29-én, szerdán kora délután teljes napfogyatkozás söpört végig Afrika északi részén és Törökország egy keskeny sávjában, noha részleges napfogyatkozást a Föld jóval nagyobb területén lehetett látni. Magyarországon csak kevesen voltak olyan szerencsések , akik a déli-délutáni órákban részleges fogyatkozást figyelhettek meg, 55-65% közötti maximális fázissal. Beszámolót az MCSE honlapján találni, míg a külföldi (egyiptomi, török) expedíciókról, képeikről a csillagászati hírportál ad helyet. Saját élményeimről egy kis honlapon számolok be.
Az 1. ábrán nyomon követhetjük az árnyék útvonalát a Föld felületén,
és pár információt is kapunk a fogyatkozásról (angolul).
Ugyanez színes változatban a 2. ábrán is megtekinthető, míg a "domborzatos" verziót innen lehet elérni.
További térképek:
A totalitás nyomvonala orthografikus
vetületben, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék útja Afrikában, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék nyomvonala Ázsiában, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék részletezett útvonala Afrikában, kis és nagy felbontásban.
Az árnyék részletes útvonala Ázsiában, kis és nagy felbontásban.
A totalitás nyomvonala Líbiában és Egyiptomban, kis és nagy felbontásban
A dél-Törökországi térkép kis és nagy felbontásban.
Az észak-Törökországi térkép kis és nagy felbontásban.
Ezen térképek mind Fred Espenak szívélyes engedélyével kerültek fel a honlapra.
Egy
kis animáción az árnyék időbeni haladását is követhetjük a Föld felszínén.
A
totalitás útvonala: (Fred
Espenak szövegének fordítása)
Az év első napfogyatkozására március 29-én, szerdán került sor. Teljes napfogyatkozást lehetett látni azon keskeny folyosó mentén, mely Brazíliában kezdődött, átszelte az Atlanti-óceánt, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát, majd Mongólia nyugati határánál ért véget. A Hold félárnyéka a Föld felszínének jóval nagyobb területét lefedi, innen részleges fogyatkozást lehetett látni.
A totalitás sávja Brazíliában indult útjára, ahol a Hold umbrája 08:36 UT-kor először érintette a Földet. A napkelte terminátoránál a fogyatkozás hossza 1 perc 53 másodperc, az árnyék szélessége 129 km, és 9 km/s sebességgel száguldott. Gyorsan elhagyta Brazíliát, átszáguldott az Atlanti-óceánon (elkerülve minden földet), metszette az Egyenlítőt és a Guineai-öbölbe ért. Megjelenése után bő fél óra elteltével, 09:08 UT-kor elérte Ghána partjait. A Nap 44° magasan állt a horizont felett, a totalitás 3 perc 24 másodperces. Az árnyék 184 km szélesre nőtt, sebessége pedig 0,958 km/s-ra csökkent. Ghána fővárosa, Accra mintegy 50 km-re délre van a teljesség középvonalától, így 1,7 milliónyi lakosa egy 2 perc 58 másodperces fogyatkozást láthatott (09:11 UT).
Az árnyék 09:14 UT-kor éri el Togót, majd tovább haladt Afrika belsejébe. A főváros, Lome éppen kívül esik a sáv déli szélén, így lakói csak egy súroló jellegű, majdnem-teljes fogyatkozást láthattak. Két perccel később az árnyék már Beninben jár, melynek fővárosa, Porto-Novo egy nagyfokú, 0,985 magnitúdós részleges fogyatkozásban gyönyörködhetett. Északkeleti irányba száguldva az árnyék középvonala 09:21 UT-kor belépett Nigériába, ahol a totalitás 3 perc 40 másodpercre nőtt, a Nap 52° magasan állt, 188 km széles a sávja, és az árnyék már csak 0.818 km/s sebességgel "cammog". Lagos mintegy 120 km-re délre van az árnyék déli szélétől, 8 millió lakosa így egy igen nagyfokú (0,968 magnitúdó) részleges fogyatkozást láthatott.
Az umbra tengelye 16 perc alatt átszelte Nigéria nyugati részét, mielőtt belépett Niger területére (09:37 UT). A középpontban már 3 perc 54 másodperces a teljesség, az árnyék tovább lassult (0,734 km/s). Az elkövetkező órában az árnyék Földünk legelhagyottabb sivatagi vidékeit látogatta. Amikor elhagyta Észak-Nigert (10:05 UT) éppen csak érintette Csád legészaknyugatibb részét, majd elérte Líbiát.
A fogyatkozás maximális pillanatára [1] 10:11:18 UT-kor került sor, amikor a Hold árnyékának tengelye a legközelebb van a Föld középpontjához (gamma[2] = +0.384). A totalitás hossza 4 perc 7 másodperccel érte el maximumát, a Nap magassága 67°, az árnyék 184 km széles és 0,697 km/s sebességgel mozog. Tovább haladva északnyugati irányba átszelte Líbia középső vidékét, majd 10:40 UT-kor elérte a Földközi-tengert. Egyiptom északnyugati csücske is belelógott a totalitás sávjába, ahol a fogyatkozás 3 perc 58 másodperc hosszú.
Az árnyék átvágott Kréta és Ciprus szigete között, majd 10:54 UT-kor Törökország déli partjait borítottaa sötétségbe. Antalya háromnegyed milliós lakosságával 50 km-re északnyugatra fekszik az árnyék középvonalától, így egy 3 perc 11 másodperces totalitásban gyönyörködhettek, ami csak 35 másodperccel kevesebb a középvonalban láthatónál. Konya 25 km-re van a középvonaltól, így itt a totalitás 3 perc 36 másodperces, és 10:58 UT-kor kezdődött. Keresztezve Törökország középső, hegyekkel tűzdelt régióit, az árnyék áthaladt korábbi, 1999. augusztus 11-én kijelölt nyomvonalán. Sivas 3/4 millió lakosa így már a második teljes napfogyatkozását nézhette hét éven belül.
11:10 UT-kor az árnyék elérte a Fekete-tengert. A teljesség 3 perc 30 másodpercig tart, a Nap 47° magasan van, az árnyék 165 kilométeresre szűkült és begyorsított: sebessége 0,996 km/s. Hat perccel később már a Grúz partot festette sötétre. Ismét a szárazföld belseje felé tartott, keresztezte a Kaukázust, mely Európa legmagasabb hegylánca. Grúzia fővárosa, Tbiliszi csak egy 0,949 magnitúdós részleges fogyatkozást láthatott. Ahogy az árnyék Oroszország belsejébe tartott, beterítette a Kaszpi-tenger északi részét és keresztezte Kazahsztánt. 11:30 UT-kor a késő délutáni Nap 32° magasan állt, a középpontban a totalitás hossza 2 perc 57 másodpercre zsugorodott, az árnyék pedig 1,508 km/s sebességgel száguldott, és tovább gyorsított.
A hátralévő tizenhét percben az árnyék villámgyorsan átvágott Ázsia középső részén, időtartama pedig egyre csökkent. Keresztülvágott Kazahsztán északi vidékein, röviden visszatért Oroszországba, majd Mongólia északi határánál lepattant a Föld arcáról. Napnyugta, az idő 11:48 UT.
3 óra 12 perces útja során a Hold árnyéka mintegy 14.500 kilométeres utat járt be, a Föld felszínének 0,41%-át lefedve.
A nyomvonal
koordinátáit, illetve a középvonalat jellemző állapotokat egy angol nyelvű táblázat foglalja össze.
[1]: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat,
amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját.
Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor
a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások
esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.
[2]: A gamma értéke egyenlő a Hold árnyékának tengelye és a Föld középpontjának távolságának minimumával, a Föld egyenlítői sugarában megadva.
Felkészülés
az észlelésre:
Utoljára 2005.
október 3-án, a délelőtti órákban láttunk részleges napfogyatkozást - ki felhők között, ki derült ég mellett. Az élmény
még igen friss, és nagyszerű felkészülést biztosított a márciusi teljes fogyatkozásra de egy dologról most sem szabad megfeledkezni:
Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság
lehet a következménye!
S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről
egy külön kis honlapot
készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!
Az alábbi táblázatban megtalálhatóak a nagyobb magyarországi városra vonatkozó kontaktus időpontok és más értékes adatok. Hiszen ha látni szeretnénk eme csodálatos égi tüneményt, jó tudni, hogy egyáltalán mikor kell felnézni, figyelni. :-) A kontaktusok időpontjai világidőben (UT) vannak megadva, ehhez két órát adva kapjuk meg a Magyarországra érvényes időpontokat!
| város |
keleti hosszúság |
északi széleség |
tenger feletti magasság |
1.kontaktus (UT) ó:pp:mp |
PA |
alt |
maximum (UT) ó:pp:mp |
alt |
4.kontaktus (UT) ó:pp:mp |
PA |
alt |
mag |
| Békéscsaba |
21° 05’ |
46° 41’ |
90 |
9:44:03.3 |
208° |
45° |
10:52:57 |
47° |
12:01:39 |
72° |
43° |
0.642 |
| Budapest |
19° 05’ |
47° 30’ |
120 |
9:44:07 |
205° |
44° |
10:51:14 |
46° |
11:58:22 |
75° |
43° |
0,597 |
| Debrecen |
21° 37’ |
47° 32’ |
123 |
9:46:03 |
207° |
44° |
10:54:24 |
46° |
12:02:27 |
73° |
42° |
0,634 |
| Eger |
20° 23’ |
47° 54’ |
170 |
9:45:49 |
206° |
44° |
10:53:12 |
46° |
12:00:27 |
74° |
43° |
0.609 |
| Győr |
17° 38’ |
47° 41’ |
119 |
9:43:30 |
204° |
43° |
10:49:37 |
46° |
11:55:56 |
76° |
44° |
0.573 |
| Kaposvár |
17° 47’ |
46° 22’ |
141 |
9:41:00 |
205° |
44° |
10:48:29 |
47° |
11:56:12 |
74° |
45° |
0.599 |
| Kecskemét |
19° 41’ |
46° 54’ |
122 |
9:43:24 |
206° |
44° |
10:51:25 |
47° |
11:59:23 |
73° |
44° |
0.617 |
| Miskolc |
20° 47’ |
48° 06’ |
130 |
9:46:29 |
206° |
44° |
10:53:52 |
45° |
12:01:04 |
74° |
42° |
0,611 |
| Nagykanizsa |
17° 00’ |
46° 28’ |
168 |
9:40:39 |
204° |
44° |
10:47:35 |
47° |
11:54:51 |
75° |
45° |
0,585 |
| Nyíregyháza |
21° 43’ |
47° 57’ |
115 |
9:46:53 |
207° |
44° |
10:54:53 |
45° |
12:02:33 |
73° |
42° |
0,627 |
| Pécs |
18° 14’ |
46° 05’ |
160 |
9:40:45 |
206° |
45° |
10:48:46 |
47° |
11:56:57 |
73° |
45° |
0,611 |
| Salgótarján |
19° 48’ |
48° 05’ |
256 |
9:45:45 |
205° |
44° |
10:52:40 |
45° |
11:59:30 |
75° |
43° |
0.597 |
| Sopron |
16° 34’ |
47° 41’ |
223 |
9:42:49 |
203° |
43° |
10:48:18 |
46° |
11:54:07 |
77° |
44° |
0,557 |
| Szeged |
20° 09’ |
46° 15’ |
90 |
9:42:31 |
207° |
45° |
10:51:22 |
47° |
12:00:09 |
72° |
44° |
0,637 |
| Szekszárd |
18° 42’ |
46° 21’ |
110 |
9:41:37 |
206° |
45° |
10:49:38 |
47° |
11:57:45 |
73° |
45° |
0.613 |
| Székesfehérvár |
18° 25’ |
47° 12’ |
111 |
9:43:05 |
205° |
44° |
10:50:07 |
46° |
11:57:17 |
75° |
44° |
0.593 |
| Szolnok |
20° 11’ |
47° 11’ |
89 |
9:44:19 |
206° |
44° |
10:52:18 |
46° |
12:00:11 |
73° |
43° |
0,619 |
| Szombathely |
16° 38’ |
47° 13’ |
213 |
9:41:55 |
203° |
43° |
10:47:54 |
46° |
11:54:14 |
76° |
45° |
0.566 |
| Tata |
18° 20’ |
47° 38’ |
130 |
9:43:51 |
204° |
43° |
10:50:24 |
46° |
11:57:04 |
76° |
44° |
0,583 |
| Tatabánya |
18° 25’ |
47° 34’ |
185 |
9:43:48 |
205° |
44° |
10:50:28 |
46° |
11:57:16 |
75° |
44° |
0.586 |
| Veszprém |
17° 45’ |
47° 06’ |
260 |
9:42:26 |
204° |
44° |
10:49:11 |
46° |
11:56:09 |
75° |
44° |
0.585 |
| Zalaegerszeg |
16° 51’ |
46° 50’ |
156 |
9:41:17 |
204° |
44° |
10:47:47 |
47° |
11:54:36 |
76° |
45° |
0.576 |
Magyarázat:
1. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban érinti a napkorong peremét.
PA: pozíciószög; a napkorong északi tengelyétől mért irányszög fokban
kifejezve, óramutatóval megegyező irányban. A holdkorong ezen a ponton érinti
a napkorongot (1. kontaktus), illetve ezen a ponton hagyja el a napkorongot.
(4. kontaktus) Pontos észlelésekhez szükséges az ismerete.
alt: a napkorong horizont feletti magassága, fokokban kifejezve.
maximum: az az időpillanat, amikor a holdkorong középpontja legközelebb
látszik a napkorong középpontjához. A Hold ekkor takarja ki a legnagyobbat
a Nap korongjából.
4. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban hagyja el a napkorongot.
mag: a fogyatkozás nagysága a maximumban,
Megjegyzések: Az 1.
kontaktust igen nehéz pontosan megfigyelni, hiszen csak pár pillanattal később
vehető észre a Hold okozta “harapás” a napkorongon. A Nap pereme
gyakran hullámzik a légkör nyugtalansága miatt, emiatt még később vesszük
észre a harapást. A 4. kontaktust kissé könnyebb észlelni, mert “csak”
azt kell figyelni, hogy a harapás mikor tűnik el a Nap tányérjáról. A perem
hullámzása természetesen ennek a pontos észlelését is nagyban megnehezítheti.
Részleges fogyatkozás során nincs 2. és 3. kontaktus, hiszen definíció szerint
ekkor a holdkorongnak belülről kell érinteni a napkorongot, de ez csak ott
történik meg, ahol teljes fogyatkozást látni.
Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság,
mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze
a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával!
– keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre
szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk. Emellett szánjunk
pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét elküldhetjük
a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultációs Szakcsoport
vezetőjének a következő címre:
Szabó Sándor
9400 Sopron
Jázmin u. 8.
de e-mailben is örömmel fogadja az adatokat.
A legegyszerűbben elvégezhető mérés
a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel
egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől
erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel
a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak
ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges (DCF77 rádióvezérlésű
óra , GPS órája, vagy a Kossuth Rádió pontos idejéhez igazított óránk). Jegyezzük
fel, milyen módszerrel kaptuk a pontos időt!
Távcsöves
megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen
lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége
nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó.
Mivel a Hold kevésbé hegyes-kráteres északi peremét látjuk a Nap előtt, kevésbé
lesz “csipkés” a Hold pereme, mintha a deli részét látnánk.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. A foltok eltűnésének
és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából
sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekesség képpen azért
maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos
emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján
találni bőséges információt.) A jól sikerült képekből küldjünk Szabó Sándornak
is, nagyon hálás lesz érte!
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a
környezet megvilágítottságának változását észrevenni. Mivel a fogyatkozás csak
kb. 50%-os, ezért nem túl látványos a nap fényében beálló csökkenés. Ha észrevesszük,
írjuk le benyomásainkat: mikortól vettük észre, erőteljesnek, vagy éppen gyengének
tűnik a csökkenés, észleljük-e időbeni változását, vagy csak az eltérés érezhető?
Netán a környező élővilág észrevesz-e valamit az egészből?
A két égitest látszó
átmérőjének különbsége a maximális fázis környékén már szabad szemmel is észrevehető,
akárcsak az 1996. október 12.-i fogyatkozásnál. Írjuk le, hogy szerintünk
mikortól és mennyire volt ez észrevehető?
A fogyatkozás itthon délelőtt
9 óra után kezdődik és fél 11 után ér véget, vagyis pont, amikor a legjobban
nő a hőmérséklet a napi hőingadozás során. Észrevehető-e a hőmérséklet növekedésének
megtorpanása a fogyatkozás előre haladtával? 5-10 percenként jegyezzük fel
a léghőmérsékletet. A besugárzás megváltozása hogyan hat az esetleg meglévő
felhőkre?
Ezzel kész is, a részleges napfogyatkozás során ennél többet nem igazán lehet megfigyelni – legfeljebb a társak viselkedésének a változását, ami az enyhe érdeklődéstől a katartikus élmény megéléséig terjedhet. :-)
Bizonyára többen lesznek, akik elutaznak valamely "közelebbi" országba (Törökország, Egyiptom) a teljesség sávjába, hogy újra átéljék a totalitás katartikus élményét. Számukra is csak megerősíteni tudom a legfontosabb szabályt: ÉLVEZZÉK A LÁTVÁNYT! Aki ennél többre nem is vágyik, az is elvégezhet néhány további egyszerű megfigyelést, melyeket lentebb részletezek. Azonban sokan (?) lesznek, akik komolyabb felszereléssel készülnek az útra: távcső, fényképezőgép, stb. Ők már komolyabb megfigyeléseket, észleléseket végezhetnek. Teljes mértékben igazat adok eme totalitást vadászó kalandoroknak, hiszen az elkövetkező húsz évben NEM LESZ egyetlen közelben zajló teljes vagy gyűrűs napfogyatkozás sem!
Mit észleljünk a totalitás alatt?
A totalitás sávjában állni különleges élmény, hiszen átrohan felettünk a Hold árnyéka. Ennek időbeni lefolyását könnyen megfigyelhetjük. Mintegy tizenöt perccel a totalitás előtt vehetjük észre az árnyék közeledtét a nyugati látóhatáron - a szemtanúk szerint mintha egy hatalmas zivatar közeledne. Írjuk le saját benyomásainkat, reakciónkat a napfény egyre erőteljesebb csökkenéséről, illetve a totalitás végeztével ennek fordítottjáról.
A hőmérséklet több, mint 10 fokkal is csökkenhet a totalitás alatt. (Én pl. 1999. augusztus 11-én 9°C-os csökkenést mértem) A mérést 5-10 percenként érdemes elvégezni, így szép folyamatgörbét kaphatunk. Fontos, hogy a mérést árnyékban végezzük.
Árnyéksávok: az egyik legnehezebben megfogható jelenség, mely a teljesség előtt pár perccel látható. A fény halvány hullámzása okozza, hasonló ahhoz, amit a fodrozódó vízfelületű úszómedence alján látunk, és a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei okozta fénytörésnek tulajdonítják létrejöttét. Akik látták már őket (én nem vagyok közöttük), sebességét a futáséhoz mérik. Nehéz őket lefényképezni, a földre terített fehér lepedőn talán könnyebb észlelni jelenlétüket. Becsüljük meg a sávok közötti távolságot, sebességüket mérőrúd és stopperóra segítségével határozhatjuk meg. Észlelésük az egész jelenség egyik fénypontja lehet!
Napkorona: a totalitás előtt mintegy egy perccel kezd feltűnni a fogyatkozás legmarkánsabb látványossága, a Nap korongját körülvevő korona, a Nap alsó légköre. Mikor láttuk meg először? Milyen az alakja? Napfoltminimum felé közeledünk, alakja elnyúlt, fényessége visszafogott - nem úgy, mit a '99-es, mely kerek, fényes, erőteljes volt. Milyen a színe? (Ez a kérdés a legnehezebben megválaszolható!) Vannak-e jellegzetes sajátosságok a megjelenésében?
Baily-féle gyönygyfüzér: pár másodperccel a teljesség előtt a napkorong már csak a legmélyebb holdi völgyeken át látszik, ívét gyöngyökké szabdalják a hegycsúcsok. Kevés, vagy sok gyöngyöt láttunk? Sokáig látszottak, vagy éppen csak láthatóak voltak? Ahogy a gyöngyök száma fogy, már csak egy marad:
Gyémántgyűrű: a Nap korongjából már csak egyetlen pontról szűrődik át fény a Hold legmélyebb völgyén keresztül. A korona halványan ragyogó gyűrűje mellett ez a pont gyémántként szikrázik. Tényleg csak egy gyöngy maradt, vagy egyszerre több? Milyen gyors volt az egész esemény lefolyása?
Kromoszféra, protuberanciák: A totalitás beköveztét követő pár másodpercben még látható a fotoszféra feletti réteg, a vörös színű kromoszféra. Könnyen látszott, vagy éppen csak? A totalitás vége előtt könnyebb a megfigyelése.
A Nap légkörében magasan lebegő vöröses fényű protuberanciák lehetnek. Írjuk le alakjukat, fényességüket, illetve a holdkoronghoz viszonyított helyzetük változását.
Horizont: a totalitás során a horizonton - ahol a Nap fénye majdnem háborítatlanul világítja be a tájat - alkonyati pírhoz hasonló fényeket és színeket láthatunk. Mivel a fogyatkozás most több, mint egy perccel hosszabb, mint az 1999. augusztus 11.-i, észrevehetően sötétebb tájra számíthatunk. Milyen mértékű a sötétedés? Írjuk le tapasztalatainkat!
Csillagos ég: a totalitás során a fényesebb csillagok előtűnhetnek az égen, a bolygókkal egyetemben. Aki erre szánja az értékes bő három percet, azonosíthatja az észlelt égitesteket - és ezt megoszthatja velünk. Az égbolt látványát letölthetjük kis és nagy felbontásban. Ezek ugyan a fogyatkozás maximumára érvényesek, de közelítő képet adnak a várható égboltról.
Még egyszer kiemelném: elsősorban a látványnak szenteljük magunkat. Válasszuk ki, mik azok a területek, ahol észlelni szeretnénk, majd készüljünk fel ezekre - különben csak kapkodni fogunk, idegesek leszünk, és a lényegről is lemaradhatunk.
Jay Anderson a honlapjára feltette a március 29.-i 12:00 UTC-kor aktuális műholdképeket, melyek Észak-Afrika és Európa, közöttük Törökország felhőképét mutatja 1991. és 2005. között. Ebből próbálhatunk következtetni derült eges esélyeinkre. (Törökországban HATALMAS mázlink volt, szinte teljesen derült ég volt! A közelben lézengő cirruszfelhők váratlan ajándéékot, naphalót eredményeztek!)
Néhány városra érvényes adat a fogyatkozással kapcsolatban, Fred Espenak számításaiból.
A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra 2008. augusztus 1-ig kell várni; ez a fogyatkozás sajnos csak Szibériából, Mongóliából és Kínából lesz teljes.
Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:
Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A Szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)
Ez a fogyatkozás a 139-es Szárosz-család tagja. Egy ereje teljében lévő fiatal Szároszról
van szó, mely azonban még csak készül élete csúcspontjára, fogyatkozásai egyre hosszabbodnak. A fogyatkozások a Hold felszálló csomópontjánál zajlanak, minden fogyatkozás alkalmával a fogyatkozás nyomvonala dél felé tolódik a Föld felszínén.
A 139-es Szárosz 1501. május 17-én született Grönland és a Skandináv-félsziget tájai felett, egy apró, észrevehetetlen fogyatkozásként (magnitúdója 0,0905). Az ezt követő 1262 évben a 139-es Szárosz-család további 70 fogyatkozást
ad - 71 fogyatkozás az átlagos 73 helyett, rövid, de izgalmas időszak.
Hat további, egyre nagyobb fokú részleges fogyatkozás elteltével 1627. augusztus 11-én
vált nagykorúvá a Szárosz, amikor lezajlott az első centrális napfogyatkozása;
ez egy gyűrűs-teljes, azaz hibrid fogyatkozás volt, extrém rövid, 1 azaz egy (!) másodperces teljességgel - szerény kezdet.
Tizenegy további hibrid fogyatkozás következett, - az utolsóra 1825. december 9-én került sor - ami meglehetősen sok, tekintve, hogy a hibrid fogyatkozások átlagban csak 5,2%-át teszik ki az összes fogyatkozásnak. 1843. december 21-én olyannyira közel került a Hold a Földhöz, úgy megnőtt a totalitás hossza, hogy lezajlott az első teljes fogyatkozás, 1 perc 43 másodperces hosszal. Kezdetben lassan nő a totalitás hossza, jelenleg is ebben a fázisban tartunk. Most 4 perc 7 másodperces a maximum, a következő alkalommal már 4 perc 28 másodperces lesz Mexikóban.
2060. április 30-án a 139-es Szárosz egy 5 perc 15 másodperces teljes fogyatkozással belép a kivételesen hosszú fogyatkozások csoportjába. A csúcspontra 2186. július 13-án kerül sor, amikor egy 7 perc 29 másodperces fogyatkozást ad. Ez csak három másodperccel rövidebb az elméleti maximumnál, és a fogyatkozások kiszámolt tízezer éves történelmében a leghosszabb. Ez a momentum teszi igazán különlegessé ezt a Szárosz-családot - ezért is választottam névadóul a honlapomnak.
Az idő haladtával a fogyatkozások időtartama fokozatosan csökken, de elég lassú tempóban ahhoz, hogy még huszonhárom teljes fogyatkozásra kerüljön sor, az utolsóra éppen 2601. március 26-án. Tizennyolc évvel később, 2619. április 6-án a Hold már elég távol lesz a csomóponttól ahhoz, hogy ne jöhessen létre centrális fogyatkozás; csak egy nagyfokú részleges fogyatkozásra kerül sor a Csendes-óceánon.
A 139-es Szárosz-család élete végén 9, egyre kisebb fokú részleges napfogyatkozást ad a déli féltekén. Az utolsóra 2763. július 3-án kerül sor, amikor a Hold egy apró harapást okoz a napkorongon (0,058 mag.) az Antarktisz partjainál - de ezt már senki sem fogja látni, így a Szárosz dicsfénye csendes lobbanással huny ki.
A 139-es Szárosz különleges rekorder: öt darab hét percnél hosszabb teljes napfogyatkozás (a 136-os "csak" hármat adott), tíz darab hat percnél hosszabb totalitás - kiemelkedő teljesítmény! Amikor 29-én a Hold árnyékában állunk majd, jusson egy pillanatra eszünkbe, hogy egy olyan fogyatkozási család tagját látjuk éppen, amely ilyen kivételes látnivalóval ajándékozza majd meg távoli utódainkat..
Magyarországon először 1591. július 20-án adott napfogyatkozást a 139-es Szárosz, egy 20% körüli részlegeset. Sajnos se teljes, se gyűrűs fogyatkozást nem kapunk a családtól, a legnagyobb fokú egy 90% feletti fogyatkozás volt 1699. szeptember 23-án, amikor a mai Ukrajna területén, a Kárpátok szélénél száguldott el az árnyék. A139-es Szárosz hozzánk is ellátogató 12 fogyatkozását az alábbi táblázatban foglaltam össze.
| dátum |
fogyatkozás nagysága |
megjegyzés |
| 1591. július 20. |
15-20% |
|
1627. augusztus 11. |
5% körül |
napkeltekor vége; Tiszántúl, Erdély |
| 1645. augusztus 21. |
40-55% |
|
| 1699. szeptember 23. |
90% körül |
Északkeletre tőlünk teljes! |
1753 október 26. |
60% körül |
|
| 1807. november 29. |
30% körül |
|
| 1861. december 31. |
75% körüli |
napnyugtakor |
| 1898. január 22. |
20% körül |
napkelte után |
| 25-40% |
||
| 2006. március 29. |
60% körül |
|
| 55% körüli |
||
2114. június 3. |
15-20% |
A 139-es Szárosz adatai egy táblázatba összefoglalva.
Rengeteg további olvasnivaló (angolul) Fred Espenak honlapján található.