Utolsó frissítés: 2008. március 27.

Teljes napfogyatkozás 2008. augusztus 1 - én

2008. augusztus 1-én, pénteken a délelőtti és déli órákban teljes napfogyatkozás tünékeny játéka söpör végig Észak-Kanada, Grönland, Szibéria, Mongólia és Kína szerencsés területeinek egy keskeny sávján.. Részleges fázisú fogyatkozást a Föld jóval nagyobb területein látni, így Magyarországról is. Utoljára több, mint két éve, 2006. március 29-én láthattunk napfogyatkozást hazánkból, a felhős idő miatt több-kevesebb sikerrel. Noha ez a mostani esemény jóval kisebb fázisú, 13-25% közötti, mégis nagyon várjuk, a nyári időre tekintettel felhőtlen égben reménykedve.

Az 1. ábrán nyomon követhetjük az árnyék útvonalát a Föld felületén.

Egy vázlatosabb térkép is letölthető fekete-fehér (PDF), színes, illetve áttekintő változatban is, ahol a fogyatkozásról további alapvető adatokat is leolvashatunk.

További térképek:

Térképelem	Nagy felbontás	Normál felbontás
Orthografikus vetület, áttekintő	Letölt	Letölt
Sztereografikus vetület, áttekintő	Letölt	Letölt
Kanada és Grönland, áttekintő	Letölt	Letölt
Ázsia áttekintő	Letölt	Letölt
Észak-Kanada színes		Letölt
Grönland és Észak-Oroszország színes		Letölt
Oroszország színes		Letölt
Mongólia és Kína színes		Letölt
Kanada sarki része	Letölt	Letölt
Grönland és Kanada sarki vidéke	Letölt	Letölt
Spitzbergák és a Ferenc József Föld	Letölt	Letölt
Oroszország - Novaja Zemlja	Letölt	Letölt
Oroszország - Nadjim	Letölt	Letölt
Oroszország - Közép-Szibéria	Letölt	Letölt
Oroszország - Novoszibirszk	Letölt	Letölt
Kína, Oroszország, Mongólia	Letölt	Letölt
Kína, Mongólia	Letölt	Letölt
Kína (Wuwei)	Letölt	Letölt
Kína (Xian)	Letölt	Letölt

Ezen térképek mind Fred Espenak szívélyes engedélyével kerültek fel a honlapra, a linkek az ő honlapjára mutatnak..
A nagy felbontású térképek 300dpi nyomtató-felbontást kaptak, nyomtatáskor a nyomtatót 25%-os kicsinyítésre kell állítani, hogy az ábra egy A4-es lapra ráférjen.

 

Ez a kis mozgóábra segít elképzelni az árnyék útját a Föld felszínén.

 

 

A totalitás útvonala:

Az év második napfogyatkozására augusztus 1-én, pénteken került sor. A teljes napfogyatkozást keskeny sávja Észak-Kanadából indul a Föld felét bejáró útjára, átvág Grönlandon és az Arktisz jégmezőin, hogy közép-Oroszországon és Szibérián átvágva Mongólia nyugati határvidéke mentén jusson Kína középső vidékeire, ott fejezve be földfelszíni száguldását. A Hold félárnyéka a Föld felszínének jóval nagyobb területét lefedi, innen részleges fogyatkozás látható - így tőlünk is.

A totalitás sávja Észak-Kanadában, Nunavut térségében indul útjára, ahol a Hold umbrája 09:21 UT-kor először érinti a Földet. A napkelte vonalában, a Queen Maud öble mentén a fogyatkozás hossza 1 perc 30 másodperc, az árnyék szélessége 206 km, és 0,6 km/s sebességgel száguld. Fürgén szökken észak felé, keresztezi a Victoria-sziget déli részét, a Prince of Wales szigeteket és a Somerset-sziget északi részét. Az árnyék északi széle lecsípi a Cornwallis-sziget délkeleti csücskét, és éppen csak elkerüli Resolute települését, melynek 200 lakója egy 0,997 magnitúdós részleges fogyatkozást szemlélhet 9:26 UT-kor, 7°-os horizont feletti magasságban.
Az árnyék tovább halad északnyugati irányba, keresztezi a Devon-szigetet, átrobog az Ellesmere-sziget déli partjain, ahol beborítja Grise Fiord piciny falucskáját. Itt a totalitás 1 perc 38 másodpercig tart
A középvonal átvág Nares tengerszoroson, az árnyék így közrefogja Ellesmere szigetét és Grönlandot. Alert, Kanada eme távoli helyőrsége, mely a Föld legészakiabb, állandóan lakott települése, 09:32 UT-kor 43 másodperces totalitást lát 16° magasan, mivel az árnyéksáv északi részéhez esik közel. Az árnyék északi fele az Arktisz nyílt térségét borítja el, míg a déli széle Észak-Grönland sok-sok fjordján seper végig. Miután elhagyta Grönlandot, az árnyék 09:38 UT-kor pályája legészakiabb pontjára ér (83° 47´) a Jeges-tengeren. Lassan dél felé fordulva az árnyék elhúz a Ferenc József Föld és Svalbard (Spitzbergák) között, ahol az árnyék északi széle a György-földet, a déli széle pedig a Kvitoya Szigetet vágja ketté. Mire az árnyék Novaja Zemljára ér (10:00UT), a totalitás 2 perc 23 másodperc hosszú lesz, 31° horizont feletti napmagasságnál. Útvonala keresztezi a Kara-tengert majd a Jamal-félszigetnél Oroszország földjére lép 10:18 UT-kor.
A fogyatkozás maximális pillanatára [1] 10:21:07 UT-kor kerül sor (északi szélesség 65° 39´, keleti hosszúság 72° 18´), amikor a Hold árnyékának tengelye a legközelebb van a Föld középpontjához (gamma [2] = +0.8307). A fogyatkozás hossza eléri a 2 perc 27 másodperces hosszúságot, az árnyék 237 km széles és 0,507 km/s sebességgel száguld. Az orosz Nadim városka (~46.000 lakos) közeli fekvése révén (mintegy 14 km-re a középvonaltól) ennél csak 1 másodperccel rövidebb totalitást lát.
A következő órában az árnyék Közép-Ázsiát szeli át. Az árnyék mozgása jelentősen felgyorsul, pályairánya délkeletiről keletire változik, mire eléri a terminátort. Oroszország középső része gyéren lakott, mindazonáltal néhány szerencsés város (pl. Megion, Nyizsnyevartovszk és Sztrezsevoj) a totalitás vonalában fekszik. Novoszibirszk, Oroszország harmadik legnépesebb városa (~1.4 millió lakos), csak 18 km-re terül el a középvonaltól. Itt a fogyatkozás 2 perc 18 másodperces, maximuma 10:45 Ut-kor van és a Nap 30° magasan látszik. Három és fél perccel később Barnaul (~600.000 lakos) 2 perc 16 másodperces teljességet élvez.
Az árnyék négy ország találkozási pontjánál hagyja el az orosz földet: Oroszország, Kazahsztán, Kína és Mongólia. Miután keresztezte az Altáj-hegységet, a középvonal több száz kilométeren követi a kínai-mongol határvonalat, miközben a totalitás hossza a Nap horizont feletti magasságának csökkenésével szinkronban rövidül. Az árnyék, mialatt középvonala oda-vissza keresztezi a határvonalat, végül Kínában ér útja végére.
Az Altáj kínai felén a teljes napfogyatkozás 10:59 UT-kor kezdődik, 1 perc 25 másodperces, a Nap 25°-os horizont feletti magasságban áll. A határ mongol felén az Altan-hegyek segítik az ég befelhősödését (a terület alig lakott, így ez nem nagy hátrány...) Tíz perccel később a kínai Hámi (mintegy 137.000 lakos) nagyfokú részleges fogyatkozást kap (0,998 mag.) 11:10 UT-kor. Hámitól 140 km-re keletre fekszik Dzsivu, melyet a középvonal csak 25 km-re kerül el. E kis városka lakói 1 perc 56 másodperces totalitást kapnak, 19°-os napmagasság mellett. Ezen terület időjárás szempontjából a legígéretesebb a fogyatkozás egész nyomvonalán. Ezt az országrészt keletről a Góbi-sivatag, nyugatról a Talikmakan-sivatag határolja, így védve van a Dél-Ázsiát nyáron sújtó monszun hatásaitól.

Útjának maradék tíz perces szakaszán az árnyék átrohan Kína északi részén, a totalitás hossza tovább csökken, a Nap is egyre alább száll. Csiucsüan (~73,000 ember) az árnyék déli részén fekszik, ennek ellenére 1 perc 8 másodperc hosszú teljességet élvezhetnek lakói 11:15 UT-kor. Még keletebbre Hszian nagyvárosának lakói (~3,9 millió ember), mivel éppen kívül esnek az árnyéksávon, csak nagyfokú részlegességet láthat, 4°-os napmagasság mellett. A 106 kilométerre északra fekvő középvonalon még ekkor is 1 perc 35 másodperces a totalitás. Másodpercekkel később a Hold árnyéka finoman elválik a földfelszíntől, véget vetve a totalitásnak (11:21 UT). Két órás útja során a Hold árnyéka közel 10.200 kilométeres utat jár be és a földfelszín 0,4%-án ad csodás látványt.

(Fred Espenak szövegének átültetése, a NASA Fogyatkozási bulletinjéből)

A nyomvonal koordinátáit, illetve a középvonalat jellemző állapotokat egy angol nyelvű táblázat foglalja össze (PDF fájl).

[1]: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.

[2]: A gamma értéke egyenlő a Hold árnyékának tengelye és a Föld középpontjának távolságának minimumával, a Föld egyenlítői sugarában megadva.

Felkészülés az észlelésre:

Utoljára 2006. március 29-én, a dél körüli órákban láttunk részleges napfogyatkozást - ki felhők között, ki derült ég mellett. Legelőször álljon itt a Nap megfigyelésénél mindig elhangzó, meg sose unt aranyszabály:

Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság lehet a következménye!

S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről egy külön kis honlapot készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!

Az alábbi táblázatban megtalálhatóak a nagyobb magyarországi városra vonatkozó kontaktus időpontok és más értékes adatok. Hiszen ha látni szeretnénk eme csodálatos égi tüneményt, jó tudni, hogy egyáltalán mikor kell felnézni, figyelni. :-) A kontaktusok időpontjai világidőben (UT) vannak megadva, ehhez két órát adva kapjuk meg a Magyarországra érvényes időpontokat!

város

keleti hosszúság

északi szélesség

tenger feletti magasság

1. kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

maximum (UT) ó:pp:mp

alt

4. kontaktus (UT) ó:pp:mp

PA

alt

mag

Békéscsaba

21° 05’

46° 41’

90

9:07:14

352°

55°

9:54:51

60°

10:42:26

65°

61°

0,192

Budapest

19° 05’

47° 30’

120

9:02:39

351°

53°

9:50:22

58°

10:38:18

65°

60°

0,197

Debrecen

21° 37’

47° 32’

123

9:04:43

349°

55°

9:54:59

59°

10:45:11

68°

60°

0,221

Eger

20° 23’

47° 54’

170

9:02:26

349°

53°

9:52:23

58°

10:42:26

67°

60°

0,220

Győr

17° 38’

47° 41’

119

9:00:46

351°

52°

9:47:34

57°

10:34:42

64°

60°

0,190

Kaposvár

17° 47’

46° 22’

141

9:05:51

355°

54°

9:48:53

58°

10:32:10

61°

61°

0,153

Kecskemét

19° 41’

46° 54’

122

9:05:17

352°

54°

9:52:01

59°

10:38:51

64°

61°

0,185

Miskolc

20° 47’

48° 06’

130

9:02:09

348°

53°

9:52:55

58°

10:43:45

68°

60°

0,229

Nagykanizsa

17° 00’

46° 28’

168

9:04:50

355°

53°

9:47:18

58°

10:30:06

60°

61°

0,150

Nyíregyháza

21° 43’

47° 57’

115

9:03:27

348°

54°

9:54:45

59°

10:45:59

69°

60°

0,233

Pécs

18° 14’

46° 05’

160

9:07:24

356°

54°

9:49:59

59°

10:32:47

60°

62°

0,149

Salgótarján

19° 48’

48° 05’

256

9:01:21

349°

53°

9:51:11

58°

10:41:11

67°

60°

0,220

Sopron

16° 34’

47° 41’

223

8:59:51

351°

51°

9:45:38

57°

10:31:51

63°

60°

0,182

Szeged

20° 09’

46° 15’

90

9:08:09

354°

55°

9:53:31

60°

10:38:56

63°

62°

0,171

Szekszárd

18° 42’

46° 21’

110

9:06:38

354°

54°

9:50:39

59°

10:34:51

62°

62°

0,161

Székesfehérvár

18° 25’

47° 12’

111

9:03:09

352°

53°

9:49:24

58°

10:35:54

64°

61°

0,183

Szolnok

20° 11’

47° 11’

89

9:04:42

351°

54°

9:52:41

59°

10:40:45

65°

61°

0,198

Szombathely

16° 38’

47° 13’

213

9:01:34

353°

52°

9:46:03

57°

10:30:55

62°

60°

0,169

Tatabánya

18° 25’

47° 34’

185

9:01:48

351°

53°

9:49:05

58°

10:36:39

65°

60°

0,194

Veszprém

17° 45’

47° 06’

260

9:02:58

353°

53°

9:48:14

58°

10:33:48

63°

60°

0,174

Zalaegerszeg

16° 51’

46° 50’

156

9:03:15

354°

53°

9:46:45

58°

10:30:35

61°

61°

0,159

Magyarázat:
1. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban érinti a napkorong peremét.
PA: pozíciószög; a napkorong északi tengelyétől mért irányszög fokban kifejezve, óramutatóval megegyező irányban. A holdkorong ezen a ponton érinti a napkorongot (1. kontaktus), illetve ezen a ponton hagyja el a napkorongot. (4. kontaktus) Pontos észlelésekhez szükséges az ismerete.
alt: a napkorong horizont feletti magassága, fokokban kifejezve.
maximum: az az időpillanat, amikor a holdkorong középpontja legközelebb látszik a napkorong középpontjához. A Hold ekkor takarja ki a legnagyobbat a Nap korongjából.
4. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban hagyja el a napkorongot.
mag: a fogyatkozás nagysága a maximumban,

Megjegyzések: Az 1. kontaktust igen nehéz pontosan megfigyelni, hiszen csak pár pillanattal később vehető észre a Hold okozta “harapás” a napkorongon. A Nap pereme gyakran hullámzik a légkör nyugtalansága miatt, emiatt még később vesszük észre a harapást. A 4. kontaktust kissé könnyebb észlelni, mert “csak” azt kell figyelni, hogy a harapás mikor tűnik el a Nap tányérjáról. A perem hullámzása természetesen ennek a pontos észlelését is nagyban megnehezítheti.
Részleges fogyatkozás során nincs 2. és 3. kontaktus, hiszen definíció szerint ekkor a holdkorongnak belülről kell érinteni a napkorongot, de ez csak ott történik meg, ahol teljes fogyatkozást látni.

Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság, mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával! – keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk. Emellett szánjunk pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét elküldhetjük a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultációs Szakcsoport vezetőjének a következő címre:

Szabó Sándor
9400 Sopron
Jázmin u. 8.

aki természetesen e-mailben is örömmel fogadja az adatokat.

A legegyszerűbben elvégezhető mérés a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges (DCF77 rádióvezérlésű óra, GPS órája, vagy a Kossuth Rádió pontos idejéhez igazított óránk). Jegyezzük fel, milyen módszerrel kaptuk a pontos időt!
Távcsöves megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó. Mivel a Hold jóval hegyesebb-kráteresebb déli peremét látjuk a Nap előtt, a perem "csipkézettsége” feltűnő lesz kisebb műszerekkel is.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed - bár a napfoltminimum közepén járunk, így ennek most igen kicsi a valószínűsége. Ha mégis lenne ilyen esemény, a foltok eltűnésének és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekességképpen azért maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján találni bőséges információt.) A jól sikerült képekből küldjünk Szabó Sándornak is, nagyon hálás lesz érte!
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a környezet megvilágítottságának változását észrevenni. Mivel a fogyatkozás Magyarországon csak kb. 20%-os, ezért a fényviszonyok nem változnak észrevehetően. Ehhez jóval közelebb kell menni a totalitás vonalához. Akik ezt teszik, kérjük, írják le benyomásaikat: mikortól venni észre, erőteljesnek, vagy éppen gyengének tűnik a csökkenés, észlelhető-e időbeni változása, vagy csak az eltérés érezhető?  Netán a környező élővilág észrevesz-e valamit az egészből?
A fogyatkozás itthon délelőtt 11 óra után kezdődik és fél 1 után ér véget, vagyis pont, amikor a napi hőingadozás során a hőmérséklet a tetőpontjához közeledik. Észrevehető-e a hőmérséklet növekedésének megtorpanása a fogyatkozás előre haladtával? 3-10 percenként jegyezzük fel a léghőmérsékletet. A besugárzás megváltozása hogyan hat az esetleg meglévő felhőkre?

Ezzel kész is, a részleges napfogyatkozás során ennél többet nem igazán lehet megfigyelni – legfeljebb a társak viselkedésének a változását, ami az enyhe érdeklődéstől a katartikus élmény megéléséig terjedhet. :-)

Mivel ez a fogyatkozás most tőlünk nehezebben megközelíthető, távolabbi területen lesz, várhatóan kevesebben utaznak el a totalitás megfigyelésére, mint 2006-ban. (Tudomásom van egy szlovák csoportról magyar résztvevőkkel - Tepliczky István erről többet tud mondani). Számukra is csak megerősíteni tudom a legfontosabb szabályt: ÉLVEZZÉK A LÁTVÁNYT! Aki ennél többre nem is vágyik, az is elvégezhet néhány további egyszerű megfigyelést, melyeket lentebb részletezek. Kevesebben lehetnek azok, akik eme nagyobb áldozatot csak a látvány kedvéért hozzák meg, valószínűbb, hogy többen komolyabb felszereléssel készülnek az útra: távcső, fényképezőgép, stb. Ők már komolyabb megfigyeléseket, észleléseket végezhetnek. Teljes mértékben igazat adok eme totalitást vadászó kalandoroknak, hiszen az elkövetkező tizennyolc évben NE M LESZ egyetlen közelben zajló teljes vagy gyűrűs napfogyatkozás sem!

Mit észleljünk a totalitás alatt?
A totalitás sávjában állni különleges élmény, hiszen átrohan felettünk a Hold árnyéka. Ennek időbeni lefolyását könnyen megfigyelhetjük. Mintegy tizenöt perccel a totalitás előtt vehetjük észre az árnyék közeledtét a nyugati látóhatáron - a szemtanúk szerint mintha egy hatalmas zivatar közeledne. Írjuk le saját benyomásainkat, reakciónkat a napfény egyre erőteljesebb csökkenéséről, illetve a totalitás végeztével ennek fordítottjáról.

A hőmérséklet több, mint 10 fokkal is csökkenhet a totalitás alatt. (Én pl. 1999. augusztus 11-én 9°C-os csökkenést mértem) A mérést 3-10 percenként érdemes elvégezni, így szép folyamatgörbét kaphatunk. Fontos, hogy a mérést árnyékban végezzük!!!

Árnyéksávok: az egyik legnehezebben megfogható jelenség, mely a teljesség előtt pár perccel látható. A fény halvány hullámzása okozza, hasonló ahhoz, amit a fodrozódó vízfelületű úszómedence alján látunk, és a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei okozta fénytörésnek tulajdonítják létrejöttét. Akik látták már őket (én nem vagyok közöttük), sebességét a futáséhoz mérik. Nehéz őket lefényképezni, a földre terített fehér lepedőn talán könnyebb észlelni jelenlétüket. Becsüljük meg a sávok közötti távolságot, sebességüket pedig mérőrúd és stopperóra segítségével határozhatjuk meg. Észlelésük az egész jelenség egyik fénypontja lehet!

Napkorona: a totalitás előtt mintegy egy perccel kezd feltűnni a fogyatkozás legmarkánsabb látványossága, a Nap korongját körülvevő korona, a Nap alsó légköre. Mikor láttuk meg először? Milyen az alakja? Napfoltminimum közepén vagyunk, alakja elnyúlt, fényessége visszafogott - nem úgy, mit a '99-es, mely kerek, fényes, erőteljes volt. Milyen a színe? (Ez a kérdés a legnehezebben megválaszolható! Pl. nekem a 2006-os törökországi fogyatkozáskor a napkorona határozottan halvány lilás árnyalatú volt - mint a fluorit kristályé!) Vannak-e jellegzetes sajátosságok a megjelenésében?

Baily-féle gyöngyfüzér: pár másodperccel a teljesség előtt a napkorong már csak a legmélyebb holdi völgyeken át látszik, ívét gyöngyökké szabdalják a hegycsúcsok. Kevés, vagy sok gyöngyöt láttunk? Sokáig látszottak, vagy éppen csak láthatóak voltak? Ahogy a gyöngyök száma fogy, már csak egy marad:

Gyémántgyűrű: a Nap korongjából már csak egyetlen pontról szűrődik át fény a Hold legmélyebb völgyén keresztül. A korona halványan ragyogó gyűrűje mellett ez a pont gyémántként szikrázik. Tényleg csak egy gyöngy maradt, vagy egyszerre több? Milyen gyors volt az egész esemény lefolyása?

Kromoszféra, protuberanciák: A totalitás bekövetkeztét követő pár másodpercben még látható a fotoszféra feletti réteg, a vörös színű kromoszféra. Könnyen látszott, vagy éppen csak? A totalitás vége előtt könnyebb a megfigyelése.
A Nap légkörében magasan lebegő vöröses fényű protuberanciák lehetnek. Írjuk le alakjukat, fényességüket, illetve a holdkoronghoz viszonyított helyzetük változását.

Horizont: a totalitás során a horizonton - ahol a Nap fénye majdnem háborítatlanul világítja be a tájat - alkonyati pírhoz hasonló fényeket és színeket láthatunk. Mivel a fogyatkozás most kb. ugyanolyan hosszú, mint az 1999. augusztus 11.-i, nem számítunk erőteljes sötétedésre. Milyen mértékű a sötétedés? Írjuk le tapasztalatainkat!

Csillagos ég: a totalitás során a fényesebb csillagok előtűnhetnek az égen, a bolygókkal egyetemben. Aki erre szánja az értékes bő két percet, azonosíthatja az észlelt égitesteket - és ezt megoszthatja velünk. Az égbolt látványát letölthetjük kis és nagy felbontásban. Ezek ugyan a fogyatkozás maximumára érvényesek, de közelítő képet adnak az égbolt várható látványáról.

 

Még egyszer kiemelném: elsősorban a látványnak szenteljük magunkat. Válasszuk ki, mik azok a területek, ahol észlelni szeretnénk, majd készüljünk fel ezekre - különben csak kapkodni fogunk, idegesek leszünk, és a lényegről is lemaradhatunk.

Néhány városra érvényes adat a fogyatkozással kapcsolatban, Fred Espenak számításaiból (PDF fájlok):
Kanada, Egyesült Királyság
európai városok I
európai városok II
Oroszország
Kis-Ázsia
Ázsia
Kína

A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra 2010. január 15-ig kell várni; ez a fogyatkozás sajnos igen kismértékű lesz napkeltekor, csak a legvégét látjuk. Egy évvel később, 2011. január 4-én azonban délelőtt nagymértékű, 70% feletti részleges napfogyatkozást láthatunk (Ez utóbbi esemény a Földön mindenhol részleges lesz).

 

Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:

Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A Szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)

Ez a fogyatkozás a 126-os Szárosz-család tagja, a sorozat 47. fogyatkozása. Egy már delelőjén túljutott, idősebb Szároszról van szó, hamarosan befejeződnek centrális fogyatkozásai - valójában már csak kettőt láthatunk a mostanin kívül! A fogyatkozások a Hold leszálló csomópontjánál zajlanak, minden fogyatkozás alkalmával a fogyatkozás nyomvonala észak felé tolódik a Föld felszínén. (A Szárosz-sorozat idősebb voltát sejteti a viszonylag kis értékű sorszáma, hiszen a most futó napfogyatkozások a 117-155 közötti számozású Szároszokhoz tartoznak).
A 126-os Szárosz-család 1179. március 10-én született az Antarktisz Ausztrália felé eső partjain. Csak a pingvinek lehettek volna tanúi eme születésnek, de a fogyatkozás piciny mértéke (0,055 mag.) kizárja, hogy bármi élőlény felfigyelt volna rá. 1280 éven át tart a 126-os Szárosz életútja, 72 napfogyatkozást adva esetleges szemlélőinek. További hét részleges fogyatkozás követte az elsőt, egyre nagyobb fázissal, míg 1323. június 4-én Hold umbrája olyan közel került a Föld felszínéhez, hogy egy része belémart - volna, ha a Föld nincs olyan távol a Holdtól! Az árnyék ezért nem ért el a Földig, az antiumbra nagy része viszont simította az Antlanti-óceán legdélebbi vizeit, 5 perc 59 másodperces gyűrűs napfogyatkozást adva. Az antiárnyék déli széle viszont a felszín felett (alatt) suhant el, különlegessé téve a 126-os Szárosz nagykorúvá válását.

A további gyűrűs fogyatkozások során a gyűrűsség hossza először picit nőtt (a következő két alkalom során), egészen 6 perc 30 másodpercre; ez a fogyatkozás 1359. június 26-án mutatkozott be. Innentől viszont lassan csökkentek a gyűrűs fogyatkozások időtartamai. Összesen 28 gyűrűs fogyatkozás tartozott a 126-os Szároszhoz, az utolsót 1810. április 4-én láthatták Jáváról, Új-Guineáról és a Csendes-óceán középső területeiről. Következett három gyűrűs-teljes fogyatkozás, (1828. április 14., 1846. április 25., 1864. május 6.) majd 1882. május 17-én az első teljes napfogyatkozásával (1 perc 50 másodperces totalitás) kezdetét vette a 126-os második, rövidebb felvirágzása. Ennek során a leghosszabb teljességet 1972. július 10-én láthatták az akkori megfigyelők, 2 perc 36 másodperccel, Kamcsatkából és Észak-Kanadából.

A 126-os Szárosz-család 10 teljes napfogyatkozásából a mostanin kívül hátra van még kettő: 2026. augusztus 12-én napnyugtakor láthatjuk az elejét (nálunk nem lenne teljes, csak Spanyolországban lesz az), illetve 2044. augusztus 23-án ismét Kanadából láthatják a teljesség tüneményét.

2062. szeptember 3-án a Hold túlságosan távol lesz a csomóponttól, így az árnyék a Föld északi fele felett suhan el, csak a félárnyék okoz részleges napfogyatkozást Skandináviában és Ázsiában. Megkezdődik a 126-os Szárosz lassú halódása: 23 egyre csökkenő mértékű részleges fogyatkozás követi egymást 18 évenként, az utolsó egy parányi, 0,022 magnitúdós részleges fogyatkozás lesz 2459. május 3-án Grönland és Skandinávia között a tengeren. Ezzel ismét lezárul egy égi színsorozat.

A 126-os Szárosz teljesen átlagos sorozat, melyben a gyűrűs események domináltak, de mi szerencsére már a teljes fogyatkozásait követhetjük. Kifejezetten sok részleges esemény (az összes fogyatkozás 3/7-e), sok hosszabb gyűrűs, pár nem túl hosszú teljes - ez a mérleg. Most minket is megörvendeztet egy kis részleges villantással.

Magyarországon először 1557. október 22-én adott napfogyatkozást a 126-os Szárosz, egy pár százalékos részleges eseménykét napkelte után. Sajnos se teljes, se gyűrűs fogyatkozást nem kapunk a családtól, két, 80% körüli-feletti fogyatkozás volt 1936. június 19-én és 1954. június 30-án. Az előbbi esetében tőlünk délkeletre, az utóbbinál tőlünk északkeletre száguldott el a Hold árnyéka. A 126-os Szárosz hozzánk is ellátogató 14 fogyatkozását az alábbi táblázatban foglaltam össze.

Dátum	Fogyatkozás nagysága	Megjegyzés
1557. október 22.	max.7%	napkelte után
1828. április 14.	3-16% között
1846. április 25.	max. 20%	napnyugta; Szolnok-Miskolc vonalig!
1882. május 17.	50-62% között	.
1900. május 28.	57-72% között	délután
1936. június 19.	73-81% között	.
1954. június 30.	80% körüli	.
2008. augusztus 1.	20% körül	ez van most...
2026. augusztus 12.	75% körüli	maximális fázis előtt napnyugta
2080. szeptember 13.	max. 80%	napnyugta körül maximális fázis
2224. december 11.	35% körüli
2279. január 13.	max. 6 %	Az ország legdélkeletibb csücske kimarad
2315. február	25% körüli	napkeltekor
2369. március 9.	1-8% közötti	.

 

A 126-os Szárosz fogyatkozási sorozata:

8R

28Gy

3H

10T

23RF

Össz: 72

 

A 126-os Szárosz adatai egy táblázatba összefoglalva. Érdekesség, hogy 2206-ban ez a Szárosz ad egy részleges fogyatkozást az abban az évben látható ÖT napfogyatkozásból (melyek közül csak egy lesz gyűrűs, a többi részleges).

Rengeteg további olvasnivaló (angolul) Fred Espenak honlapján található. A napfogyatkozást kimerítő részletességgel ismertető NASA Eclipse Bulletin (PDF fájl) is onnan tölthető le - fogyatkozásvadászoknak kötelező olvasmány!

Korábbi észleléseim

Az oldal látogatottsága:

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!