2021. november 19-én, pénteken, magyar idő szerint a reggeli hét óra és délután egy óra között részleges holdfogyatkozás zajlik, és Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből nem megfigyelhető. Az év utolsó holdfogyatkozása egy nagymértékű részleges fogyatkozás, ami éppen hogy nem lesz totalitást adó esemény. A jelenséget Észak- és Közép-Amerikából illetve Ázsia északkeleti részéből, illetve a Csendes-óceánról lehet teljes egészében megfigyelni. Dél-Amerika lakosainak a jelenség vége előtt lenyugszik a hold, míg Ázsia keleti és délkeleti részén, illetve Ausztráliából nézve a már részben félárnyékban lévő holdkorong kel fel. Európa döntő része és Afrika kimarad a jelenségből - a Nagy-Britannia és Skandinávia északnyugati része a részleges fogyatkozás kezdetét még láthatják, ha engedik a felhők. Sajnálatos, hogy ebből a látványból mi most itthon kimaradunk.

A jobboldali ábra bővebb, színes formátumban innen tölthető le.

Azoknak pedig, akik a láthatósági zónában tartózkodnak:

Milyen látványra számíthatunk? A holdfogyatkozás a Bika csillagkép nyugati szélén zajlik, a felszálló csomópont közelében - a Hold a Bika törzsét alkotó csillagok és a Pleiadok között helyezkedik el, ez utóbbitól 5° távol látszik. A téli égbolt fényes csillagai, a Téli Hatszögtől nyugatra ragyog a telihold, igencsak elnyomva a halványabb csillagokat. Az Aldebaran 13° távol látszik a Hold piciny ívétől. Nincs fényes bolygó a közelben, a Kosban látszó Uránusz nem sorolható a látványosságok közé.
Égi kísérőnk bő másfél nap múltán ér földtávolba, látszó mérete kisebb az átlagosnál, 29,48'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 0,9742, tényleg csak egészen kevés hiányzik a teljességhez. E pillanatban a holdkorong délkeleti sarka 45,72 ívmásodpercre lóg ki a teljes árnyékból – ez csupán háromnegyed ívperc! Az északnyugati perem ellenben 28,72' mélyen lóg az árnyékba, de annak közepétől 9,88' távolságra van. Ezen adatok alapján a Hold korongja látványos színösszetételben fog pompázni. A Hold alapvetően fényes, narancsos-vöröses színt ölt, de az árnyékból kilógó széle kékes-sárgás fényben ragyog, jóval fényesebben, mint a korong többi része. Az árnyékba legmélyebben nyúló rész viszont vöröses színű lesz, de mivel kívül esik az árnyék legbelső magrészén, nem sötétedik mélyvörös színűre. Ez az elmélet, ezt a földi légkör pillanatnyi állapota kissé árnyalhatja.

A holdfogyatkozás technikailag 6 óra 2 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong északkeleti peremét. Ez mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jele 6:30 UT után észlelhető. Ekkortól egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül lassan, fokozatosan a Hold északkeleti felére. Az árnyék 7 óra 20 perc UT-kor jelenik meg a holdkorong északkeleti peremén. Lassan elnyeli majdnem az egész Holdat, a részleges holdfogyatkozás maximuma 9 óra 4 perckor lesz. Ekkor van legmélyebben a Hold a Föld árnyékban, e pillanatban mutatja legszínesebbnek magát égi kísérőnk. Ezután lassan levonul az árnyék a Hold felszínéről, és 10 óra 48 perc UT-kor el is hagyja azt. A félárnyék fénycsökkentő hatását, mint halvány szürkés-barnás árnyat még 11 óra 30 perc UT körül talán észlelni lehet az nyugati perem közelében. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 12 óra 5 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljes egészében elhagyja a Hold felszínét.

A fogyatkozás nagysága 0,97417 magnitúdó, félárnyékos fogyatkozás nagysága 2,07203 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,2868°, míg a penumbráé 2,3658°. A félárnyék gyűrűje 32,37' vastag, így a holdkorong elférne benne - ha még közelebb járna a Föld árnyékához.

A részleges holdfogyatkozás 3 óra 28 perc 23 másodpercig tart, a félárnyékos holdfogyatkozás 6 óra 1 perc 29 másodperc hosszú.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá EGY órát, hogy helyi időt (KözEI) kapjunk, KETTŐT hogy a Kelet-Európai [pl. Románia, Erdély] időt!):

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	6:02:09 UT
Részleges fogyatkozás kezdete	7:18:43 UT
A fogyatkozás közepe:	9:02:55 UT
Részleges fogyatkozás vége	10:47:07 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	12:03:44 UT

 

A következő (teljes) holdfogyatkozást 2022. május 16-án láthatjuk, viszont ennek is csak az elejét! Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 126-os fogyatkozási család 70 tagjából az 45. Ez a közepesnek számító érték egy, a delelőjén túl lévő Szárosz-családra utal. Valójában egy Szárosz-ciklussal korábban, 2003. november 9-én volt az utolsó teljes holdfogyatkozása a sorozatnak, most már csak egyre kisebb mértékű részleges fogyatkozásokra számíthatunk tőle.

1228. július 18 -án volt a 126-os Szárosz-család születésének időpontja. A Hold az Ekliptikát dél felől északra keresztezte, azaz a felszálló csomópont közelében tartózkodott. Mivel a csomópont elég közel volt ekkor a Föld árnyékkúpjához, elkerülhetetlen volt egy holdfogyatkozás bekövetkezte. Egyáltalán semmi látványosság, csak a Hold déli pereme lágyan érintette a földárnyék északi szélét - egy észrevehetetlenül kicsi, 0,0982 magnitúdós félárnyékos fogyatkozást adva, mely elég hosszan, 87 percen át tartott. Tizennyolc évenként egy-egy hasonló esemény következett, de a Hold mindig egy picikét mélyebben hasított a félárnyékba. A penumbrális magnitúdó értéke előbb gyorsan, majd egyre lassabban növekedett, és az első részleges holdfogyatkozásra csak 1625. március 24-én került sor. További 7 Szárosz-ciklus folyamán a részlegesség időtartama gyorsan nőtt, hogy aztán 1769. június 19 -én bekövetkezzen a sorozat első teljes holdfogyatkozása, mely egyből 55 percig tartott.
A következő holdfogyatkozások alkalmával fokozatosan nőtt a totalitások időtartama, és 1859. augusztus 13 -án jött el a 126-os Szárosz-ciklus fénypontja. Ekkor majdnem 1 óra 47 percig tartott a teljesség fázisa! Ehhez hasonló hosszúságú teljes holdfogyatkozásra több, mint ezer évig kell várni, utoljára 2000. július 16-án volt hasonló hosszú teljes holdfogyatkozás. Ezt követően gyors csökkenésnek indult a teljes fogyatkozási fázisok időtartama, 8 Szárosz-ciklussal később, az utolsó teljes holdfogyatkozást - ahogy már említettem - 2003. november 9 -én adta, ami csak 22 percig tartott. A Szárosz-család dicsfénye tovább halványul, a 19 részleges holdfogyatkozás első jelensége zajlik le most. Az utolsó, kicsiny részleges fogyatkozást 2346 június 5 - én adja, 34 percnyi árnyékban töltött időtartammal. Az elmúlás időszaka viszont igen rövid ideig tart, a lezárást 7 félárnyékos holdfogyatkozás adja. A 126-os Szárosz-sorozat utolsó lobbanását 2472. augusztus 19 -én láthatják kései utódaink, mely észrevehetetlenül kicsi (0,1142 magnitúdós). Ezzel véget ér egy 1244 évig tartó eseménysorozat.

A 126-os Szárosz-család holdfogyatkozásainak ötödét a teljes fogyatkozások teszik ki, szám szerint 14. Ebből négy teljes holdfogyatkozás volt 100 percet meghaladó hosszúságú, 6 pedig másfél óránál tovább tartott. Emellett 8 holdfogyatkozás volt centrális, azaz a Hold áthaladt az árnyék középpontján. A félárnyékos holdfogyatkozások száma 29, alig több, mint a részleges események (27) száma. Ami miatt különlegesnek mondható a 126-os Szárosz-család, az az, hogy az elméletileg elérhető leghosszabb teljes holdfogyatkozás időtartamát 1859-ben nagyon megközelítette.

A 126-os Szárosz 70 fogyatkozásának sorozata:

22F

8R

14T

19R

7F

ebből 8 centrális

A 126-os Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!

Frissítve: 2021. február 7.