2024. szeptember 18-án, szerdán, magyar idő szerint a hajnali és napkelte körüli órákban egy kismértékű részleges holdfogyatkozás zajlik, mely Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből alapvetően jól megfigyelhető. Az év második holdfogyatkozása során a Hold északi peremébe harap bele a Föld árnyéka. A jelenséget Nyugat-Európából, Afrika nyugati feléből, Közép- és Dél-Amerikából, illetve Észak-Amerika keleti feléből lehet végig megfigyelni. Kelet-Európa, Afrika keleti fele és a Közel-Kelet területéről nézve a jelenség vége a holdnyugta idejére esik. Észak- Amerika nyugati feléről nézve a holdkelte pillanatában már zajlik a jelenség.

A jobboldali ábra bővebb, színes formátumban innen tölthető le.

Milyen látványra számíthatunk? A felszálló csomóponthoz közeledő Hold a Vízöntő csillagképből lép át a Halakba. Bő 10°-ra nyugatra a Szaturnusz látszik. A Déli Hal csillagkép főcsillaga, a Fomalhaut 26°-ra délnyugatra kivételt jelent az őszi csillagképek halványabb csillagaihoz képest, amelyek fényét elnyomja a még mindig fényes Hold.

A holdfogyatkozás technikailag 0 óra 41 perc UT-kor kezdődik, ekkor érinti a félárnyék a holdkorong északi peremét. Ez mérhetetlenül kicsiny fényváltozást jelent, a közelgő holdfogyatkozás első jele várhatóan 1 óra 15 perc UT után észlelhető. Ekkortól egy egyre növekvő, erősödő barnás-szürkés homály terül lassan, fokozatosan a Hold északi felére. Az árnyék 2 óra 13 perc UT-kor jelenik meg a holdkorong északi peremén. Lassan növekszik, és a maximumát hamar, 2 óra 44 perckor éri el. Ekkor éri el az árnyék a legnagyobb méretét.

Égi kísérőnk szűk fél nap múlva kerül földközelbe, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 33,43'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 0,0869. A földi árnyékkúp tengelye messze, 43,34'-re, van a holdkorong északnyugati peremétől, amely csak 3,06' mélyen merül az árnyékba – ez a holdkorong átmérőjének kevesebb mint tizede. Az árnyék vöröses színe ilyen kis mértékű holdfogyatkozás során észrevehetetlen. A Hold déli pereme 30,36'-re van az árnyék szélétől. A holdkorong döntő része csak a félárnyékba merül bele. A Hold korongjának közepe 13,65'-re van az árnyék szélétől, itt még a félárnyék okozta enyhe sötétedés érzékelhető. A holdkorong déli pereme csak 1,47'-re van a félárnyék szélétől, még benne tartózkodik. Ha nem is olyan látványos, mint egy teljes holdfogyatkozás, azért érdekes néznivaló lesz a Hold sötét északi pereme, az árnyéktól távolodva egyre világosabbnak látszó holdkorong, a fényes déli harmadával.

Ezután lassan levonul az árnyék a Hold felszínéről, és 3 óra 16 perc UT-kor el is hagyja azt. A félárnyék fénycsökkentő hatását, mint halvány szürkés-barnás árnyat még 4 óra 10 perc UT körül talán észlelni lehet a nyugati perem közelében. A félárnyékos holdfogyatkozás végére 4 óra 48 perc UT-kor kerül sor, amikor a penumbra teljes egészében elhagyja a Hold felszínét.

A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,03922 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,5468°, míg a penumbráé 2,608°. A félárnyék gyűrűje 31,84' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa.

A részleges holdfogyatkozás a súroló jellegénél fogva elég hosszan, 1 óra 3 perc 40 másodpercig tart, a félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 6 perc 56 másodperc hosszú.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá KETTŐ órát, hogy helyi időt (NyISz) kapjunk, HÁRMAT hogy a Kelet-Európai [pl. Románia, Erdély] időt!):

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	0:40:58 UT
Részleges fogyatkozás kezdete	2:12:42 UT
A fogyatkozás közepe:	2:44:14 UT
Részleges fogyatkozás vége	3:16:22 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	4:47:54 UT

 

A következő holdfogyatkozás, melyet Magyarországról elméletileg látni lehet 2025. március 14-én lesz. Csakhogy a holdnyugta idején kezdődik a részleges fázis, ez a Tiszántúlról nézve nem is lesz megfigyelhető - ez a dátum elfelejthető. 2025. szeptember 7-én már kedvezőbb lesz a helyzet, mert a holdkelte időpontjában az árnyékba lépés javában zajlik, ami látványos holdkelte-fotókat ígér, emellett látványos bemutatók lehetőségét is előrevetíti. Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következő teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végéről - bár ez nem nagy veszteség. A következő TELJES EGÉSZBEN megfigyelhető teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21-én láthatjuk majd.

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 118-as fogyatkozási család 73 tagjából az 52. Ez a magas szám, valamint a súroló jellegű geometria öreg Szárosz-családra utal. Valóban, ez a holdfogyatkozás ennek a Szárosz-sorozatnak az utolsó tagja, mely még részleges fázist is ad. A későbbiekben már csak félárnyékos események lesznek láthatóak tőle - a következő jelensége is ilyen lesz 2042. szeptember 29 -én.

1105. március 2 -án volt a 118-as Szárosz-család születésének időpontja. A Hold az Ekliptikát dél felől északra keresztezte, azaz a felszálló csomópont közelében tartózkodott. Mivel a csomópont elég közel volt ekkor a Föld árnyékkúpjához, elkerülhetetlen volt egy holdfogyatkozás bekövetkezte. Egyáltalán semmi látványosság, csak a Hold déli pereme lágyan érintette a földárnyék északi szélét - egy észrevehetetlenül kicsi, 0,0341 magnitúdós félárnyékos fogyatkozást adva, mely 56 percen át tartott. Tizennyolc évenként egy-egy hasonló esemény következett, de a Hold mindig egy kicsit mélyebben hasított a félárnyékba. A penumbrális magnitúdó értéke gyorsan növekedett - ezt az 1213. május 6 -i, illetve azt követő holdfogyatkozások alkalmával a figyelmes asztronómusok észre is vehették, - és az első részleges holdfogyatkozásra 1267. június 8 -án került sor.
A Szárosz-sorozat következő tagjai esetében a részleges fázisok hossza is gyorsan nőtt, az utolsó ilyet 1375. augusztus 12 -én volt, egy 195 perc hosszú látványossággal. Egy Szárosz-ciklus elteltével, 1393. augusztus 22 -én lezajlott az első teljes holdfogyatkozás, mely egyből 39 percig tartott, és Észak-Amerika, valamint a Csendes-óceán lakosai láthatták. Az égi mechanika szeszélyei folytán a totalitások időtartama kezdetben gyorsan nőtt, majd 12, szinte egyforma hosszú teljes jelenséget követően ért a 118-as Szárosz pályája csúcsára, amikor 1754. április 7 -én egy 99 perces teljes holdfogyatkozást produkált.
A következő holdfogyatkozások alkalmával gyors csökkenésnek indult a totalitások időtartama, az utolsó teljes holdfogyatkozásra 1880. június 22 -én került sor, 37 percig tartó teljességgel.
A Szárosz-család dicsfénye tovább halványul, a 8 részleges holdfogyatkozás első jelensége 1898. július 3 -án volt, míg az utolsó, kicsiny részleges fogyatkozást éppen most láthatjuk. Az elmúlás időszaka viszont igen hosszú ideig tart, a lezárást 21 félárnyékos holdfogyatkozás adja. Az egyre kisebb mértékű félárnyékos holdfogyatkozások sorozatából feltehetőleg a 2259. február 8. -i esemény lesz az utolsó, ahol a félárnyék jelenléte még észrevehető a holdkorong északi harmadában. 118-as Szárosz-sorozat utolsó lobbanását 2403. május 7 -én láthatják kései utódaink, mely észrevehetetlenül kicsi (0,0933 magnitúdós). Ezzel véget ér egy 1298 évig tartó eseménysorozat.

A 118-as Szárosz-család holdfogyatkozásainak negyven százalékát a félárnyékos fogyatkozások teszik ki, szám szerint 30-at - ez viszonylag magas szám. A részleges fázisú fogyatkozásokból 15 esemény volt a mostanival együtt - ez az összes fogyatkozás ötöde. A teljes holdfogyatkozások a sorozat összes jelenségének az 38%-át adják, szám szerint 28-at. Ebből 18 teljes holdfogyatkozás tartott 90 percnél tovább, 8 pedig 95 percnél is tovább tartott. Emellett 21 holdfogyatkozás volt centrális, azaz a Hold áthaladt az árnyék középpontján - ez szokatlanul nagy szám! Ugyan nem ad kiemelkedően hosszú holdfogyatkozásokat a 118-as Szárosz-család, de ez az utolsó érték szokatlan a Száros-sorozatok között.

A 118-as Szárosz 73 fogyatkozásának sorozata:

9F

7R

28T

8R

21F

ebből 21 centrális

A 118-as Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Érdekesség: egy Szárosz-ciklussal korábban, 2006. szeptember 7 -én hazánkból este lehetett megfigyelni a kismértékű holdfogyatkozást. Az erről készült honlapomat - érvényes hivatkozásokkal megújítva - újra elérhetővé tettem. Ami észrevehető, hogy Fred Espenak időközben pontosította a holdfogyatkozási számításait, így a mostani és az akkori, a Szárosz-családot taglaló szövegben adatbeli eltérések találhatóak.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!