Utolsó frissítés: 2017. január 7.
A honlapot igyekszem rendszeresen frissíteni!
Teljes napfogyatkozás 2017. augusztus 21 - én
2017.
augusztus 21-én, hétfőn, magyar idő szerint a késő délutáni és esti órákban teljes napfogyatkozás söpör végig Észak-Amerika Egyesült Államokat magába foglaló részén, a következő államokban: Oregon, Idaho, Montana, Wyoming, Nebraska, Kansas, Iowa, Missouri, Illinois, Kentucky, Tennessee, North-Carolina, Georgia és South-Carolina. (fontos, hogy Montana és Iowa területének csak parányi részét érinti a teljesség sávja). Részleges napfogyatkozást a teljes Észak- és közép-Amerikai részen látni, illetve Dél-Amerika északi része is kap a látványból, továbbá Afrika és Nyugat-Európa legnyugatibb fele is lát egy kicsiny részleges napfogyatkozást, pontosan napnyugtakor. Részleges fázist lehet látni még a Csendes-óceán északi részén, illetve az Atlanti-óceán északi felében.
Jelen információim szerint nem indul szervezett túra Magyarországról a napfogyatkozás megfigyelésére, de bizonyos vagyok benne, hogy sokan indulnak el saját szervezésben.
Az 1. ábra a napfogyatkozás földgömbi vetületét mutatja. Ennek bővebb változata is elérhető GIF és PDF formátumban is, ahol pár információt is kapunk a fogyatkozásról (angolul).
Az Egyesült Államokon áthaladó részletesebb, a totalitás sávját mutató térkép is elérhető.
A Google Maps segítségével interaktív módon nézhetjük meg az egyes helyszínekre vonatkozó napfogyatkozási adatokat (kontaktusok időpontjai, totalitás hossza - ahol teljesség van, természetesen... :-) ). A NASA honlapja két másik ilyen térképet is ajánl: Xavier Jubier és Bill Kramer honlapjait.
További térképek:
A totalitás nyomvonala sztereografikus
vetületben.
Az árnyék útja az Egyesült Államok területén.
Az árnyék nyomvonala Oregonban.
Az árnyék útvonala Idahoban.
Az árnyék útvonala Wyomingban.
Az árnyék nyomvonala Nebraskában.
Az árnyék nyomvonala Missouri és Ilinois területén.
Az árnyék nyomvonala Kentucky, Tennessee és North Carolina területén.
Az árnyék nyomvonala South-Carolina és Georgia területén.
Ezen térképek
mind Fred Espenak (NASA GSFC Emeritus) szívélyes engedélyével kerültek fel a honlapra. Ezek nagy méretű fájlok!
Egy
kis animáción az árnyék időbeni haladását is követhetjük a Föld felszínén.
A
totalitás útvonala (az MCSE Csillagászati Évkönyvi leírásomból):
A félárnyék 15:46:52-kor érinti a vízfelszínt a Hawaii-szigetektől 1200 kilométerre északra. A Hold árnyéka 16:48:36-kor találkozik az óceán vizével, az Aleut-szigetlánctól 1400 kilométerre délre. A teljesség hossza 51 másodperc, de az árnyék előrehaladtával gyorsan növekszik. 17:15:51-kor Oregon állam partjánál éri el az USA területét az árnyék. A teljesség majdnem két percig tart, az árnyék 100 kilométer széles. A fogyatkozás maximuma [1] Kentucky államban lesz 18:25:32-kor. A totalitás hossza 2 perc 40 másodperc, az árnyéksáv 115 kilométer széles, a Nap 64° magasan áll az égen. Továbbhaladva az árnyék 18:47:31-kor hagyja el a szárazföldet Dél-Karolina partjánál. A teljes fázis 2 perc 34 másodpercig tart, a Nap 61° magasan áll az égen, az árnyék még mindig 115 kilométer szélesen terül el. Ezután az árnyék átrobog az Atlanti-óceánon, és 20:02:34-kor a Zöldfoki-szigetektől 500 kilométerre délnyugatra elválik a vízfelülettől. A félárnyék maga 21:04:23-kor hagyja el a földfelszínt.
A nyomvonal
koordinátáit, illetve a középvonalat jellemző állapotokat egy angol nyelvű táblázat foglalja össze.
[1]: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.
Felkészülés
az észlelésre:
Utoljára 2015.
március 20-án, a délelőtti órákban láttunk részleges napfogyatkozást. Az élmény
még talán friss, és nagyszerű felkészülést biztosított a márciusi teljes fogyatkozásra, de egy dologról most sem szabad megfeledkezni:
Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság
lehet a következménye!
S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről
egy külön kis honlapot
készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!
Mit észleljünk?
Ha csak részleges napfogyatkozást láthatunk az észlelőhelyünkről:
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság,
mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze
a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával!
– keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre
szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk. Emellett szánjunk
pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét elküldhetjük
a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultációs Szakcsoport
vezetőjének az e-mailben (castell pötty nova kac-kac chello pötty hu) címére, illetve az MCSE Észlelésfeltöltő honlapján is beküldhetőek - ma már ez az elfogadottabb, egyszerűbb módszer.
A legegyszerűbben elvégezhető mérés
a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel
egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől
erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel
a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak
ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges. Ez ma már az okostelefonok idejében gyerekjáték, a GPS-navigáció mellé mintegy "ajándékba jár" a pontos idő ismerete. Jegyezzük
fel, hogy helyi időben vagy UT-ben rögzítjük az események időpontját.
Távcsöves
megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen
lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége
nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó.
Amennyiben a teljesség sávjától északra vagyunk, a Hold erősen kráterezett déli korongja vonul el a Nap előtt, a holdperem csipkés volta feltűnő lesz. A teljesség sávjától délre viszont a Hold kevésbé hegyes-kráteres északi peremét látjuk a Nap előtt, kevésbé
lesz “csipkés” a Hold pereme.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. A napfoltminimum felé közeledve ennek kisebb a valószínűsége, de sohasem szabad lemondani róla. A foltok eltűnésének
és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából
sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekességképpen azért
maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos
emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján
találni bőséges információt.) A jól sikerült képekből bizonyosan sok kerül fel a közösségi oldalakra, de ajánlom beküldésüket a fent említett módon is, hogy hivatalosan is megmaradjanak.
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a
környezet megvilágítottságának változását észrevenni. Ha a fogyatkozás 50%-osnál nagyobb mértékű, a megvilágításban beálló változás, csökkenés már észrevehető. Írjuk le benyomásainkat: mikortól vettük észre, erőteljesnek, vagy éppen gyengének
tűnik a csökkenés, észleljük-e időbeni változását, vagy csak az eltérés érezhető? (Minél közelebb vagyunk a teljesség sávjához, annál határozottabb, erőteljesebb a fényváltozása!)
Netán a környező élővilág észrevesz-e valamit az egészből?
A két égitest látszó
átmérőjének különbsége - amennyiben 50% feletti a fogyatkozás mértéke - a maximális fázis környékén már szabad szemmel is észrevehető. Írjuk le, hogy szerintünk
mikortól és mennyire volt ez észrevehető?
A fogyatkozás során a beeső napsugárzás mennyisége is változik, ami a napi hőingadozás menetét befolyásolja. Más-más a hatása, mértéke ha délelőttre esik a napfogyatkozás, és más ha délutánra. 5-10 percenként jegyezzük fel
a léghőmérsékletet. A besugárzás megváltozása hogyan hat az esetleg meglévő
felhőkre?
Ezzel kész is, a részleges napfogyatkozás során ennél többet nem igazán lehet megfigyelni – legfeljebb a társak viselkedésének a változását, ami az enyhe érdeklődéstől a katartikus élmény megéléséig terjedhet. :-)
Bizonyára többen lesznek, akik elutaznak az USA-ba a teljesség sávjába, hogy újra átéljék a totalitás katartikus élményét. Számukra is csak megerősíteni tudom a legfontosabb szabályt: ÉLVEZZÉK A LÁTVÁNYT! Aki ennél többre nem is vágyik, az is elvégezhet néhány további egyszerű megfigyelést, melyeket lentebb részletezek. Azonban lesznek, akik komolyabb felszereléssel készülnek az útra: távcső, fényképezőgép, stb. Ők már komolyabb megfigyeléseket, észleléseket végezhetnek.
Mit észleljünk a totalitás alatt?
A totalitás sávjában állni különleges élmény, hiszen átrohan felettünk a Hold árnyéka. Ennek időbeni lefolyását könnyen megfigyelhetjük. Mintegy tizenöt perccel a totalitás előtt vehetjük észre az árnyék közeledtét a nyugati látóhatáron - a szemtanúk szerint mintha egy hatalmas zivatar közeledne. Írjuk le saját benyomásainkat, reakciónkat a napfény egyre erőteljesebb csökkenéséről, illetve a totalitás végeztével ennek fordítottjáról.
A hőmérséklet több, mint 10 fokkal is csökkenhet a totalitás alatt. (Én pl. 1999. augusztus 11-én 9°C-os csökkenést mértem) A mérést 5-10 percenként érdemes elvégezni, így szép folyamatgörbét kaphatunk. Fontos, hogy a mérést árnyékban végezzük.
Árnyéksávok: az egyik legnehezebben megfogható jelenség, mely a teljesség előtt pár perccel látható. A fény halvány hullámzása okozza, hasonló ahhoz, amit a fodrozódó vízfelületű úszómedence alján látunk, és a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei okozta fénytörésnek tulajdonítják létrejöttét. Akik látták már őket (én nem vagyok közöttük), sebességét a futáséhoz mérik. Nehéz őket lefényképezni, a földre terített fehér lepedőn talán könnyebb észlelni jelenlétüket. Becsüljük meg a sávok közötti távolságot, sebességüket mérőrúd és stopperóra segítségével határozhatjuk meg. Észlelésük az egész jelenség egyik fénypontja lehet!
Napkorona: a totalitás előtt mintegy egy perccel kezd feltűnni a fogyatkozás legmarkánsabb látványossága, a Nap korongját körülvevő korona, a Nap alsó légköre. Mikor láttuk meg először? Milyen az alakja? Napfoltminimum felé közeledünk, alakja elnyúlt, fényessége visszafogott - nem úgy, mit a '99-es, mely kerek, fényes, erőteljes volt. Milyen a színe? (Ez a kérdés a legnehezebben megválaszolható!) Vannak-e jellegzetes sajátosságok a megjelenésében?
Baily-féle gyönygyfüzér: pár másodperccel a teljesség előtt a napkorong már csak a legmélyebb holdi völgyeken át látszik, ívét gyöngyökké szabdalják a hegycsúcsok. Kevés, vagy sok gyöngyöt láttunk? Sokáig látszottak, vagy éppen csak láthatóak voltak? Ahogy a gyöngyök száma fogy, már csak egy marad:
Gyémántgyűrű: a Nap korongjából már csak egyetlen pontról szűrődik át fény a Hold legmélyebb völgyén keresztül. A korona halványan ragyogó gyűrűje mellett ez a pont gyémántként szikrázik. Tényleg csak egy gyöngy maradt, vagy egyszerre több? Milyen gyors volt az egész esemény lefolyása?
Kromoszféra, protuberanciák: A totalitás beköveztét követő pár másodpercben még látható a fotoszféra feletti réteg, a vörös színű kromoszféra. Könnyen látszott, vagy éppen csak? A totalitás vége előtt könnyebb a megfigyelése.
A Nap légkörében magasan lebegő vöröses fényű protuberanciák lehetnek. Írjuk le alakjukat, fényességüket, illetve a holdkoronghoz viszonyított helyzetük változását.
Horizont: a totalitás során a horizonton - ahol a Nap fénye majdnem háborítatlanul világítja be a tájat - alkonyati pírhoz hasonló fényeket és színeket láthatunk. Mivel a fogyatkozás majdnem húsz másodperccel hosszabb, mint az 1999. augusztus 11.-i, 
enyhén sötétebb tájra számíthatunk - már ha pontosan fel tudjuk idézni az akkori sötétséget. Milyen mértékű a sötétedés? Írjuk le tapasztalatainkat!
Csillagos ég: a totalitás során a fényesebb csillagok előtűnhetnek az égen, a bolygókkal egyetemben. Aki erre szánja az értékes bő két perc negyven másodpercet, azonosíthatja az észlelt égitesteket - és ezt megoszthatja velünk. Az égbolt látványát letölthetjük innen, vagy a képre kattintva. Ez ugyan a fogyatkozás maximum helyén érvényes, de közelítő képet ad a várható égboltról.
Még egyszer kiemelném: elsősorban a látványnak szenteljük magunkat. Válasszuk ki, mik azok a területek, ahol észlelni szeretnénk, majd készüljünk fel ezekre - különben csak kapkodni fogunk, idegesek leszünk, és a lényegről is lemaradhatunk.
Jay Anderson a honlapján fejtegeti az várható időjárási körülményeket a teljesség sávjában. (Angol nyelvtudás elengedhetetlen... Később próbálok szemezgetni belőle.)
A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra 2021. június 10-ig kell várni; ez a fogyatkozás Kanadában és Kelet-Szibériában gyűrűs napfogyatkozásként lesz látható. Ugyan korábban, 2020. július 21-én is lesz egy kicsiny részleges napfogyatkozás Magyarországon, de csak az ország kétharmadán.
Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:
Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A Szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)
Ez a fogyatkozás a 145-ös Szárosz-család tagja. Egy ereje teljében lévő fiatal Szároszról
van szó, mely nemrég kezdett igazán tündökölni: bő 108 évvel ezelőtt adta első centrális napfogyatkozását. A fogyatkozások a Hold felszálló csomópontjánál zajlanak, minden fogyatkozás alkalmával a fogyatkozás nyomvonala dél felé tolódik a Föld felszínén.
A 145-ös Szárosz 1639. január 4-én született Szibériában, a Yamalo-Nyenyeckij autonóm területen, egy igen-igen piciny, 0,00094 magnitúdós, észrevehetetlen fogyatkozásként. Az ezt követő 1370 évben a 145-ös Szárosz-család további 76 fogyatkozást
ad - 77 fogyatkozás az átlagos 73 helyett, ezzel kevés sorozat dicsekedhet.
Tizenhárom további, egyre nagyobb fokú részleges fogyatkozás elteltével 1891. június 6-án
vált nagykorúvá a Szárosz, amikor lezajlott az első -majdnem- centrális napfogyatkozása;
ez egy gyűrűs fogyatkozás volt Kelet-Szibériában és a Kelet-szibériai-tengeren, 6 másodperces gyűrűs fázissal, ráadásul az antiumbra északi fele a földfelszín felett húzódott.
A következő fogyatkozás 1909. június 17-én zajlott, és ez már hibrid, azaz gyűrűs-teljes esemény volt, ahol a teljesség 24 másodpercig tartott. 1927. június 29-én már végig teljes napfogyatkozást adott a 145-ös Szárosz, és a totalitás már 50 másodperces. Egyre hosszabb teljes fázisú fogyatkozások jöttek, és 1999. augusztus 11-én Magyarországra is lecsapott a holdárnyék: 2 perc 23 másodperces teljes fázissal. Ezt követi a mostani esemény, de nincs megállás, a totalitások hossza fokozatosan nő, 2396. április 9-én már az öt percet is meghaladja a teljesség hossza. Tovább-tovább, a csúcspont 2522. június 25-én lesz, egy 7 perc 12 másodperc hossz teljes napfogyatkozásban kiteljesedve. Az őt megelőző és az utána következő napfogyatkozás is hosszabb lesz 7 percnél! Ezután viszont nagyon gyorsan rövidülni kezd a totalitások hossza, és 2630. augusztus 30-án lesz az utolsó centrális teljes napfogyatkozása, mely 3 perc 53 másodpercig tart. 18 évvel később, 2648. szeptember 9-én a Hold árnyéka már nem teljesen éri a földfelszínt, a déli széle az űrben halad el az Antarktisz felett, de ahol teljes napfogyatkozást látni, ott maximum 2 perc 48 másodpercig tart a totalitás.
2666. szeptember 20-án és a következő 19 részleges napfogyatkozása során a 145-ös Szárosz ragyogása lassan halványul, az utolsó pici részleges eseményt 3009. április 17-én adja, egy 0,0596 magnitúdós esemény képében. A 145-ös Szárosz-család csendesen elmúlik.
A 145-ös Szárosz különleges: három darab hét percnél hosszabb teljes napfogyatkozás, nyolc darab hat percnél hosszabb totalitás - nagyszerű teljesítmény!
Magyarországon először 1747. március 11-én adott napfogyatkozást a 145-ös Szárosz, egy 10% körüli részlegeset, napkeltekor. Egy teljes napfogyatkozást láttunk tőle, a nevezetes 1999. augusztus 11.-i eseményünket. A 145-ös Szárosz hozzánk is ellátogató 10 fogyatkozását az alábbi táblázatban foglaltam össze.
|
Dátum |
Fogyatkozás nagysága |
Megjegyzés |
|
max. 10 % |
Napkeltekor. Horvátország kimaradt. |
|
|
max. 30% |
Napkeltekor. Az Adria tengerpartja kimaradt. |
|
|
max. 10 % |
Erdély lényegében kimaradt, a Partium még beleesett. |
|
|
21-37% |
Napnyugta előtt; Erdélyben napnyugtakor. |
|
|
72-77% |
||
|
60-70% között |
||
|
max. 10% |
Napkelte után vége; Magyaroszág keleti feléből látszik. |
|
|
2 perc 23 másodperc |
Szombathely-Szeged vonalon teljes |
|
|
52-62% |
||
|
4-14% |
|
A 145-ös Szárosz adatai egy táblázatba összefoglalva.
Rengeteg további olvasnivaló (angolul) a NASA hivatalos honlapján található.