Szerezte: Fred Espenak (c) 2000
Fordította és átdolgozta: Kaposvári Zoltán
Az 1993. november 29-i holdfogyatkozás fázisai
Mi is az a holdfogyatkozás? Mi okozza ezeket a fogyatkozásokat és miért? Milyen gyakran zajlanak és mikor lesz a következő holdfogyatkozás? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatsz választ, ha ezt az oldalt végigolvasod. (Az angol eredeti MrEclipse honlapján található, az ő szívélyes engedélyével tehettem fel ide a fordítást.)
A Hold egy hideg, sziklás világ, melynek átmérője 3,476 km (2,160 mérföld). Saját fénye nincs, csak azt a fényt látjuk róla, amit a Naptól kap és a szemünkbe visszatükröz. A Hold mintegy 29 és fél naponta pályáját követve megkerüli a Földet. Ezen keringése során a Hold a következő fázisok sorozatán megy kereszül, köszönhetően annak, hogy a keringés során a Nappal bezárt helyzete is változik (a zárójeles kifejezések nyers fordítások, nincs rá megfelelő magyar szó) :
Újhold, (Növekvő sarló),
Első Negyed, (Telő hold), Telihold,
(Fogyó hold), Utolsó Negyed, (Öreg sarló) és újra Újhold.
A Hold fázisai.
Az újoldként ismert fázis ténylegesen nem látható, mivel a Nap által megvilágított oldal épp a Földdel ellentétes irányban van. A többi fázis mindenki előtt ismert, minthogy a Hold minden hónapban végigmegy rajtuk. Gondoltál már arra, hogy a hónap szavunk a Holdnak eme 29.5 napos periódusából származik?
Sokunk számára a telehold fázisa a szerelem és a románc jelképe. (Én viszont sokáig utáltam a teleholdat, mert fényessé varázsolta az éjszakai égboltot, és a távcsőben látható halvány égi látnivalókat eltüntette. Ez a véleményem az 1999-es napfogyatkozásunk után fordult át - ekkor szerettem bele végleg a fogyatkozásokba.) Amikor telehold van, felkelte egybeesik a Nap lenyugvásával, és egész éjszaka látható. Az éjszaka végeztével pont akkor nyugszik le a telihold, amikor a Nap épp felkel. A Hold egyetlen más fázisa sem rendelkezik ezzel a különleges tulajdonsággal. Ez azért lehetséges, mert az égen a telihold pontosan a Nappal ellentétes irányban látszik. A telihold különös fontosságú a holdfogyatkozások szempontjából is.
A Nap, a Föld és a Hold elhelyezkedése egy holdfogyatkozás során.
A Föld árnyékának két része a félárnyék (penumbra) és a teljes árnyék (umbra).
(A méretek és a távolságok nem mérethűek!)
A Hold fogyatkozása (vagyis a holdfogyatkozás) csakis teliholdkor következik be, és csakis akkor, ha a Hold áthalad a Föld árnyékának valamely részén. Az árnyékot két, kúp formájú rész alkotja, melyből az egyik a másik belsejében helyezkedik el. A külső, vagy félárnyék (penumbrális árnyék) az a zóna, ahol a Föld útját állja a Nap sugarainak, hogy elérjék a Holdat - de nem a teljes napkorongról! Másként mondva, a Hold azon részein, mely a félárnyékban tartózkodik, mindenhol részleges napfogyatkozást okoz a Föld. Ezzel ellentétben, a belső, vagy umbrális árnyék az a terület, ahol a Föld minden közvetlen napsugarat megakadályoz a Hold elérésében.
A csillagászok a holdfogyatkozás három alapvető típusát különböztetik meg:
1. Félárnyékos (Penumbrális) holdfogyatkozás
- A Hold a Föld félárnyékán halad át.
- Ezen jelenségek pusztán akadémiai jelentőségűek, mivel a csekély fényváltozás miatt észlelésük meglehetősen nehéz.
2. Részleges holdfogyatkozás
- A Hold egy része áthalad a Föld umbrális árnyékán.
- Ezen eseményeket még puszta szemmel is könnyű megfigyelni.
3. Teljes holdfogyatkozás
- A Hold teljes egészében belemerül a Föld umbrájába.
- Ezek az igazán megrázó események, mivel a Hold fantasztikus árnyalatú színekben pompázhat a teljességi fázis (a totalitás) során.
- A teljes holdfogyatkozás egy speciális esete az ún. centrális holdfogyatkozás, amikor a Hold korongja áthalad a Föld umbrájának közepén. Látvány szempontjából ez legfeljebb annyi pluszt jelent, hogy az umbra legsötétebb részét, az "Umbra Szemét" is észrevehetjük a Holdon.
Most talán épp azon tűnődik: "Ha a Hold minden 29 és fél nap során megkerüli a Földet, és a holdfogyatkozás csak teliholdkor jön létre, miért nincs fogyatkozás minden hónapban, amikor telihold van?" De örülök, hogy megkérdezte! Mint tudjuk, a Hold Föld körüli pályája 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold ideje nagy részét vagy a Föld keringési síkja alatt, vagy fölötte tölti. Márpedig a Föld Nap körüli keringési síkja kiemelt fontossággal bír, hiszen a Föld árnyéka is pontosan ebben a síkban nyúlik el. Telehod során természetes égi kísérőnk általában a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett halad el, és teljes mértékben elkerüli azt. Nem lesz fogyatkozás. De évi kettő-négy alkalommal a Hold keresztezi vagy a Föld félárnyékának, vagy a teljes árnyékának valamely részét, ezáltal a fenti három fogyatkozás típus közül valamelyik be is következik.
Amikor egy holdfogyatkozás bekövetkezik, a Föld éjszakai oldalán mindenki látni fogja (hacsak nem felhős az ég...). A fogyatkozások mintegy 35%-a félárnyékos, amit igen nehéz észrevenni, még távcső segítségével is. Másik 30%-o tesznek ki a részleges fogyatkozások, melyeket igen könnyű észrevenni, még szabad szemmel is. A maradék 35% körüli mennyiséget a teljes holdfogyatkozások alkotják, melyek rendkívül látványosak a szemlélő számára.
A teljes holdfogyatkozás totalitása során a Föld útját állja a közvetlen napfénynek, ami így nem éri el a Holdat. Ha űrhajósként ekkor a Holdon állnánk, látnánk, ahogy a Föld eltakarja a Napot. (A Föld körül egy fényesen vöröslő glóriában gyönyörködhetnénk, mivel mindenhol egyszerre látnánk a Föld összes napkeltéjét és napnyugtáját!) Noha a Hold teljesen elmerült a Föld umbrájában, közvetett módon a napfény egy része mégis eljut oda, s megvilágítja azt. Csakhogy ez a napfény először a Föld légkörén kell áthaladjon, - méghozzá elég vastag rétegen! - amely a kék és zöld színű részét jórészt kiszűri. Ez a maradék fény mélyvörös vagy narancsos színű, és jóval halványabb is a közvetlen fehér napfénynél. Továbbá a Föld légköre meg is töri - lényegében elhajlítja - ennek a fénynek egy részét, amely így eléri és halványan megvilágítja a Holdat.
Pontosan a földi légkör eme szűrő és törő képessége az, ami a holdfogyatkozás totalitását olyan széppé és megkapóvá teszi. Ha a Földnek nem volna légköre, a teljesség alatt a Hold teljesen feketévé válna. Ehelyett a Hold különböző színárnyalatokba öltözik, mely a sötétbarnától a vörösön át a fényes narancs és sárga árnyalatokig terjed. Az éppen aktuális árnyalat függ a földi légkör portartalmától, a benne lévő felhők mennyiségétől. Gyakran nagyon sötét a teljes holdfogyatkozás, ha korábban nagy vulkánkitörések voltak, miután ezek jókora mennyiségű vulkáni hamut juttatnak a légkörbe. Például az 1992. decemberi teljes fogyatkozás rendkívül sötét volt, köszönhetően a Pinatubo vulkán korábbi kitörése során légkörbe jutott hamunak.
Minden teljes fogyatkozás egy félárnyékos fogyatkozással indul, melyet egy részleges követ, és a végén is egy részleges fogyatkozás következik, egy félárnyékos szakasszal lezárva (maga a totalitás a folyamat közepén, mint az egész esemény fénypontja trónol). Magát a félárnyékos fázist igen nehéz megfigyelni, még távcsővel is. Mindazonáltal a részleges és a teljes fogyatkozások könnyen észlelhetők, puszta szemmel nézve is!
A napfogyatkozásoktól eltérően a holdfogyatkozások megfigyelése teljesen biztonságos. Semmiféle védő- és szűrőeszközre nincs szükség. Sőt, még távcső sem szükségeltetik hozzá. Semmi más nem kell a holdfogyatkozás megtapasztalásához, mint a saját két szemünk. Ha azonban van egy jó vadásztávcsövünk (binokulár), akkor a látványt felnagyítva élvezhetjük, és a vörös elszíneződést is sokkal könnyebb észrevenni. Egy 7*35 vagy 7*50-es binokulár pont megfelelő. Ne felejtsünk el melegen öltözni, s már élvezhetjük is a látványt!
A teljes fogyatkozás alatt hasznos megfigyeléseket is végezhet az amatőrcsillagász. Például lehetetlen pontosan megjósolni azt, hogy milyen árnyalatúvá sötétedik a Hold a teljesség során. Az színskála a sötétszürke vagy a barna árnyalattól a selytelmes vörösön át a világítóan narancssárgáig terjed. A fogyatkozás színe és a fényessége a Föld légkörében található por menyiségétől függ. Az amatőrcsillagászok az ún. Danjon-skálát használják a teljes holdfogyatkozás fényességének és színének megállapítására.
Van egy másik tevékenység, mely azonban csakis távcsővel végezhető. Holdi kráterek egy csoportját figyeljük, ahogy eltűnnek a Föld árnyékában, illetve ahogy az árnyék levonul róluk. Mindkét esemény bekövetkeztének pontos idejét kell megmérni. Ezen kráter-kontaktus mérések azután felhasználhatók annak megbecslésére, hogy milyen mértékben növekedett meg a Föld atmoszférája a benne lebegő vulkáni por és hamu hatására. (Ha pontosan akarunk fogalmazni, itt a Föld árnyékkúpjának enyhe kiszélesedéséről van szó.)
Természetes, hogy a teljes holdfogyatkozás fotózásra csábítja az embert. Szerencsére a holdfogyatkozás fényképezése egyszerűen kivitelezhető, ha van megfelelő felszerelésünk és jól is használjuk azt. Ha további, korábbi holdfogyatkozások alkalmával készült fényképre vagy kíváncsi, látogass el a Holdfogyatkozás Galériába.
A Kr. e. 2000 és Kr. u. 3000 közötti öt millenium alatt összesen 7.718 holdfogyatkozás1 zajlik le (a részlegeseket és a teljeseket tekintve). Az egy évben lejátszódó holdfogyatkozások száma 0 és 3 közé esik (a félárnyékosoktól eltekintve). Az utolsó naptári év, melyben három teljes holdfogyatkozást élvezhettünk, 1982. volt. A részleges fogyatkozások kb. 7 a 6-hoz arányban felülmúlják a teljesek számát.
Az utolsó, Magyarországról is látható teljes holdfogyatkozás 2004. május 4-én volt, és egészen 2004. október 28-ig kell várnunk a következőre (Ez a mondat természetesen akkor volt érvényes, amikor a fordítást végeztem...). Mindazonáltal a 2000. július 16-i volt az elmúlt 140 év leghosszabb holdfogyatkozása (1859 óta), melyet csak Hawaii, Ausztrália és Ázsia lakói élvezhettek. Döbbenetesen hosszú volt, 1óra 47 percig tartott.
Az alábbi táblázat tartalmazza az összes holdfogyatkozást 2000. és 2010. között. Kattints a fogyatkozás Dátumára, hogy megnézhesd a hozzá tartozó térképet és ábrát. Kattints a Fogyatkozás láthatósági területe névre, és máris olvashatod (angolul) a fogyatkozás részletes leírását. Noha a lista tartalmazza a félárnyékos fogyatkozásokat is, ezek megfigyelése a halványságuk okán igencsak nehézkes, olykor lehetetlen is. A penumbra az a félárnyék, melyben a Föld a közvetlen napsugarak egy része elől elzárja az utat, így azok nem érik el a Holdat.
Az Umbrális Magnitúdó a Hold átmérőjével kifejezett hányados, mutatván milyen mélyen merül a Hold az umbrába a fogyatkozás maximuma pillanatában. Az 1.0-nál nagyobb érték jelzi, hogy teljes fogyatkozásról van szó. A félárnyékos fogyatkozásról negatív érték árulkodik. A Totalitás Hossza az az időtartam, míg a teljesség fázisa tart (csak teljes fogyatkozásoknál).
Holdfogyatkozások: 2000 - 2005 | ||||
---|---|---|---|---|
Dátum | Fogyatkozás Típusa |
Umbrális Magnitúdó |
Fogyatk. Hossza2 |
A fogyatkozás láthatóságának földrajzi helye |
Teljes | 1.330 | 03h24m 01h18m |
Csendes-Ó., Amerika, Európa, Afrika | |
Teljes | 1.773 | 03h57m 01h47m |
Ázsia, Csendes-Ó., nyugat-Amerika | |
Teljes | 1.195 | 03h17m 01h02m |
kelet-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia | |
Részleges | 0.499 | 02h40m | kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália., Csendes-Ó. | |
Félárnyékos | -0.110 | - | Kelet-Ázsia, Ausztrália, Csendes-Ó., Amerika | |
Félárnyékos | -0.283 | - | kelet-Ázsia, Ausztrália, Csendes-Ó., nyugat-Amerika | |
Félárnyékos | -0.788 | - | Dél-Amerika, Európa, Afrika, közép-Ázsia, Ausztrália | |
Félárnyékos | -0.222 | - | Amerika, Európa, Afrika, kelet-Ázsia | |
Teljes | 1.134 | 03h15m 00h53m |
Csendes-Ó., Amerika, Európa, Afrika | |
Teljes | 1.022 | 03h32m 00h24m |
Amerika, Európa, Afrika, közép-Ázsia | |
Teljes | 1.309 | 03h24m 01h16m |
Dél- Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Ausztr. | |
Teljes | 1.313 | 03h39m 01h21m |
Amerika, Európa, Afrika, közép-Ázsia | |
Félárnyékos | -0.139 |