Utolsó frissítés: 2024. április 7.
Teljes napfogyatkozás 2024. április 8 - án
2024. április 8-án, hétfőn késő délutántól az éjszakai óráig teljes napfogyatkozás söpör végig a Csendes-óceán keleti részén, Mexikón, az Egyesült Államok déli és keleti államain, Kanada keleti partvidékén, illetve az Atlanti-óceán északi felén egy keskeny sávban. Részleges napfogyatkozást a Föld Közép- és Észak-Amerika teljes egészén látni - kivéve Alaszkát -, illetve Grönland és Izland is beleesnek ebbe a régióba. Magyarországon sajnos egyáltalán nem megfigyelhető a jelenség. Mivel elég hosszú teljes fázist lehet megfigyelni, rengetegen utaznak az Amerikákra megfigyelni a jelenséget.
Az 1. ábrán nyomon követhetjük az árnyék útvonalát a Föld felületén,
és pár információt is kapunk a fogyatkozásról (angolul).
Ugyanez domborzatos változatban a 2. ábrán is megtekinthető.
Hol érdemes megfigyelni a fogyatkozást? A Google-térképről bármely helyszínre rákattintva megkapuk a napfogyatkozás kontaktus adatait és pár érdekes adatot.
A térkép Xavier Jubier honlapjáról érhető el.
Az égbolt várható felhővel való fedettségének mértéke Jay Anderson számításai alapján tekinthető meg a letölthető ábrán. Észak-Amerikára szűkített ábra is a honlapjáról érhető el, de a bővebb részletekért is érdemes felkeresni az ottlapját.
Kétféle animáción is követhetjük az árnyék időbeni haladását a Föld felszínén.
A jobb oldali ábra nagyobb felbontásokban is elérhetőek. (400*400 és 800*800 pixel)
A totalitás útvonala:
A Hold félárnyéka 15:42:12-kor érinti a Föld felszínét, a Francia Polinézia szigetei között, és fokozatosan beteríti a Csendes-óceán keleti részét. Az umbra 16:38:49-kor vetül a Föld felszínére 150 kilométerre északra a Penrhyn-atolltól. Az eltakart Nap a horizonton látszik, 2 perc 7 másodpercig tart a teljesség fázisa, az árnyék 144 km széles, és még 200 km/h-val száguld, noha ez az érték gyorsan csökken. Az umbra fokozatosan északkelet felé fordul, és 18:07:20-kor partot ér Mexikóban, Mazatlán közelében. (Pár perccel előbb még beterít néhány kicsiny szigetet a partok előtt.) A Nap már 69° magasan áll, 4 perc 27 másodpercig van fedésben, miközben az árnyék korongja 199 km széles, és már csak 700 m/s sebességgel "cammog". Tíz perccel később következik be a napfogyatkozás maximumának pillanata [1], 18:17:20-kor, Nazas közelében. A Nap 70° magasan van, a totalitás 4 perc 28 másodpercig tart, az árnyékkúp 197 km széles, és továbbra is 700 m/s sebesen halad északkelet felé.
Haladásának főbb állomásai és adatai:
H |
I (ó:p:mp) |
T (p:mp) |
L |
Sz (km) |
S (km/s) |
Texas |
18:27:38 |
4:26 |
68° |
195 |
0,714 |
Oklahoma |
18:45:06 |
4:20 |
62° |
190 |
0,763 |
Arkansas |
18:46:13 |
4:19 |
62° |
190 |
0,768 |
Illinois |
18:58:36 |
4:10 |
57° |
186 |
0,834 |
Indiana |
19:02:42 |
4:06 |
55° |
184 |
0,864 |
Ohio |
19:08:19 |
3:59 |
52° |
182 |
0,913 |
Pennsylvania |
19:15:46 |
3:50 |
47° |
179 |
1,0 |
New York |
19:16:58 |
3:48 |
46° |
179 |
1,02 |
Vermont |
19:25:55 |
3:33 |
40° |
174 |
1,18 |
Québec, Kanada |
19:26:48 |
3:32 |
39° |
174 |
1,2 |
Maine, USA |
19:29:02 |
3:29 |
38° |
172 |
1,26 |
New-Brunswick, Kanada |
19:32:08 |
3:21 |
35° |
171 |
1,36 |
H : állam/országhatár
I : időpont
T : Teljes fázis hossza
L : a Nap látóhatár feletti magassága
Sz : az árnyékkúp szélessége
S : az árnyékkúp haladási sebessége
Az árnyék 19:34:56-kor éri el a Szent-Lőrinc-öblöt, és öt perc alatt átszeli, majd Newfoundland szigetén is áthalad, majd 19:43:50-kor eléri az Atlanti-óceán vizét. A Nap már csak 23° magasan áll, a totalitás 2 perc 52 másodperces, az árnyék 162 kilométeresre zsugorodott, és több, mint 2 km/s sebességgel száguld. Többé nem érint szárazföldet, és a vízfelszínt 19:55:34-kor hagyja el. A látóhatáron látszó Nap 2 perc 4 másodperces takarásban van, az árnyék még 141 km széles, és majdnem 100 km/h sebességgel pattan el az űrbe. A félárnyék még egy órán át érinti a Földet, de 20:52:19-kor az is eltávozik róla, az Azori-szigetek legnyugatibb tagjától 430 km-re nyugatra.
[1]: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.
Felkészülés
az észlelésre:
Magyarországról utoljára 2022.
október 25-én, a délelőtti órákban láttunk részleges napfogyatkozást - ki felhők között, ki derült ég mellett. Az élmény
remélhetőleg még friss, és nagyszerű felkészülést biztosított a mostani teljes napfogyatkozásra, de egy dologról most sem szabad megfeledkezni:
Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság
lehet a következménye!
S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről
egy külön kis honlapot
készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!
Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság,
mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze
a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával!
– keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre
szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk - magyarul persze csak szerencsés esetben... Emellett szánjunk
pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét feltölthetjük
a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján keresztül, egy regisztrációt követően.
A legegyszerűbben elvégezhető mérés
a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel
egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől
erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel
a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak
ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges, ami 18 éve még nehézkesebb volt, ma már az okostelefonok segítségével azonnal pontos időt, és észlelési koordinátákat kapunk!
Távcsöves
megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen
lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége
nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó.
A Hold északi pereme kevésbé hegyes-kráteres, kevésbé lesz “csipkés” a Hold déli peremével összehasonlítva.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. A foltok eltűnésének
és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából
sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekesség képpen azért
maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos
emlék maradhat. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján
találni bőséges információt.)
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a
környezet megvilágítottságának változását észre venni. Mit észleltünk,
írjuk le benyomásainkat: mikortól vettük észre, leírhatjuk az időbeni változását. Hogyan viselkedett az élővilág a megváltozott fényviszonyok közepette? Hogyan változott az égbolt képe, a felhőzet?
Mit észleljünk a totalitás alatt?
A totalitás sávjában állni különleges élmény, hiszen átrohan felettünk a Hold árnyéka. Ennek időbeni lefolyását könnyen megfigyelhetjük. Mintegy tizenöt perccel a totalitás előtt vehetjük észre az árnyék közeledtét a nyugati látóhatáron - a szemtanúk szerint mintha egy hatalmas zivatar közeledne. Írjuk le saját benyomásainkat, reakciónkat a napfény egyre erőteljesebb csökkenéséről, illetve a totalitás végeztével ennek fordítottjáról.
A hőmérséklet több, mint 10 fokkal is csökkenhet a totalitás alatt. (Én pl. 1999. augusztus 11-én 9°C-os csökkenést mértem) A mérést 5-10 percenként érdemes elvégezni, így szép folyamatgörbét kaphatunk. Fontos, hogy a mérést árnyékban végezzük.
Árnyéksávok: az egyik legnehezebben megfogható jelenség, mely a teljesség előtt pár perccel látható. A fény halvány hullámzása okozza, hasonló ahhoz, amit a fodrozódó vízfelületű úszómedence alján látunk, és a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei okozta fénytörésnek tulajdonítják létrejöttét. Akik látták már őket (én nem vagyok közöttük), sebességét a futáséhoz mérik. Nehéz őket lefényképezni, a földre terített fehér lepedőn talán könnyebb észlelni jelenlétüket. Becsüljük meg a sávok közötti távolságot, sebességüket mérőrúd és stopperóra segítségével határozhatjuk meg. Észlelésük az egész jelenség egyik fénypontja lehet!
Napkorona: a totalitás előtt mintegy egy perccel kezd feltűnni a fogyatkozás legmarkánsabb látványossága, a Nap korongját körülvevő korona, a Nap alsó légköre. Mikor láttuk meg először? Milyen az alakja? Napfoltmaximum felé közeledünk, alakja kerek, fényes, erőteljes. Milyen a színe? (Ez a kérdés a legnehezebben megválaszolható!) Vannak-e jellegzetes sajátosságok a megjelenésében?
Baily-féle gyönygyfüzér: pár másodperccel a teljesség előtt a napkorong már csak a legmélyebb holdi völgyeken át látszik, ívét gyöngyökké szabdalják a hegycsúcsok. Kevés, vagy sok gyöngyöt láttunk? Sokáig látszottak, vagy éppen csak láthatóak voltak? Ahogy a gyöngyök száma fogy, már csak egy marad:
Gyémántgyűrű: a Nap korongjából már csak egyetlen pontról szűrődik át fény a Hold legmélyebb völgyén keresztül. A korona halványan ragyogó gyűrűje mellett ez a pont gyémántként szikrázik. Tényleg csak egy gyöngy marad, vagy egyszerre több? Milyen gyors volt az egész esemény lefolyása?
Kromoszféra, protuberanciák: A totalitás beköveztét követő pár másodpercben még látható a fotoszféra feletti réteg, a vörös színű kromoszféra. Könnyen látszott, vagy éppen csak? A totalitás vége előtt könnyebb a megfigyelése.
A Nap légkörében magasan lebegő vöröses fényű protuberanciák lehetnek. Írjuk le alakjukat, fényességüket, illetve a holdkoronghoz viszonyított helyzetük változását.
Horizont: a totalitás során a horizonton - ahol a Nap fénye majdnem háborítatlanul világítja be a tájat - alkonyati pírhoz hasonló fényeket és színeket láthatunk. Mivel a fogyatkozás most több, mint két perccel hosszabb, mint az 1999. augusztus 11.-i, észrevehetően sötétebb tájra számíthatunk. Milyen mértékű a sötétedés? Írjuk le tapasztalatainkat!
Csillagos ég: a totalitás során a fényesebb csillagok előtűnhetnek az égen, a bolygókkal egyetemben. Aki erre szánja az értékes bő négy percet, azonosíthatja az észlelt égitesteket - és ezt megoszthatja velünk. És látszik-e a 12P/Pons-Brooks üstökös?!
A Nap és a Hold párosa a Halak csillagkép keleti felében tartózkodik, a Hold felszálló csomópontja közelében. A Nap látszó mérete átlagos, átmérője 31,94'. A Hold egy napja volt földközelben, így látszó mérete az átlagosnál nagyobb, 33,21'. A kettő különbsége elég nagy, 1,27', ez a magyarázata a hosszú teljes fázisnak.
Még egyszer kiemelném: elsősorban a látványnak szenteljük magunkat. Válasszuk ki, mik azok a területek, ahol észlelni szeretnénk, majd készüljünk fel ezekre - különben csak kapkodni fogunk, idegesek leszünk, és a lényegről is lemaradhatunk.
Néhány városra érvényes adat a fogyatkozással kapcsolatban, Fred Espenak számításaiból.
A NASA honlapján szintén sok érdekes információt találunk - angolul.
A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra 2025. március 29 -ig kell várni; ez a fogyatkozás a Földről nézve sehol nem lesz teljes.
Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:
Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A Szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információt egy külön oldalon találsz.)
Ez a fogyatkozás a 139-es Szárosz-család tagja. Egy ereje teljében lévő fiatal Szároszról
van szó, mely azonban még csak készül élete csúcspontjára, fogyatkozásai egyre hosszabbodnak. A fogyatkozások a Hold felszálló csomópontjánál zajlanak, minden fogyatkozás alkalmával a fogyatkozás nyomvonala dél felé tolódik a Föld felszínén.
A 139-es Szárosz 1501. május 17-én született Grönland és a Skandináv-félsziget tájai felett, egy apró, észrevehetetlen fogyatkozásként (magnitúdója 0,0905). Az ezt követő 1262 évben a 139-es Szárosz-család további 70 fogyatkozást
ad - 71 fogyatkozás az átlagos 73 helyett, rövid, de izgalmas időszak.
Hat további, egyre nagyobb fokú részleges fogyatkozás elteltével 1627. augusztus 11-én
vált nagykorúvá a Szárosz, amikor lezajlott az első centrális napfogyatkozása;
ez egy gyűrűs-teljes, azaz hibrid fogyatkozás volt, extrém rövid, 1 azaz egy (!) másodperces teljességgel - szerény kezdet.
Tizenegy további hibrid fogyatkozás következett, - az utolsóra 1825. december 9-én került sor - ami meglehetősen sok, tekintve, hogy a hibrid fogyatkozások átlagban csak 5,2%-át teszik ki az összes fogyatkozásnak. 1843. december 21-én olyannyira közel került a Hold a Földhöz, úgy megnőtt a totalitás hossza, hogy lezajlott az első teljes fogyatkozás, 1 perc 43 másodperces hosszal. Kezdetben lassan nő a totalitás hossza, jelenleg is ebben a fázisban tartunk. Most 4 perc 28 másodperces a maximum, a következő alkalommal már 4 perc 51 másodperces lesz Japántól délre, a Csendes-óceánon.
2060. április 30-án a 139-es Szárosz egy 5 perc 15 másodperces teljes fogyatkozással belép a kivételesen hosszú fogyatkozások csoportjába. A csúcspontra 2186. július 13-án kerül sor, amikor egy 7 perc 29 másodperces fogyatkozást ad. Ez csak három másodperccel rövidebb az elméleti maximumnál, és a fogyatkozások kiszámolt tízezer éves történelmében a leghosszabb. Ez a momentum teszi igazán különlegessé ezt a Szárosz-családot - ezért is választottam névadóul a honlapomnak.
Az idő haladtával a fogyatkozások időtartama fokozatosan csökken, de elég lassú tempóban ahhoz, hogy még huszonhárom teljes fogyatkozásra kerüljön sor, az utolsóra éppen 2601. március 26-án. Tizennyolc évvel később, 2619. április 6-án a Hold már elég távol lesz a csomóponttól ahhoz, hogy ne jöhessen létre centrális fogyatkozás; csak egy nagyfokú részleges fogyatkozásra kerül sor a Csendes-óceánon.
A 139-es Szárosz-család élete végén 9, egyre kisebb fokú részleges napfogyatkozást ad a déli féltekén. Az utolsóra 2763. július 3-án kerül sor, amikor a Hold egy apró harapást okoz a napkorongon (0,058 mag.) az Antarktisz partjainál - de ezt már senki sem fogja látni, így a Szárosz dicsfénye csendes lobbanással huny ki.
A 139-es Szárosz különleges rekorder: öt darab hét percnél hosszabb teljes napfogyatkozás (a 136-os "csak" hármat adott), tíz darab hat percnél hosszabb totalitás - kiemelkedő teljesítmény! Amikor 8-án esetleg a Hold árnyékában állunk majd, jusson egy pillanatra eszünkbe, hogy egy olyan fogyatkozási család tagját látjuk éppen, amely ilyen kivételes látnivalóval ajándékozza majd meg távoli utódainkat.
Magyarországon először 1591. július 20-án adott napfogyatkozást a 139-es Szárosz, egy 20% körüli részlegeset. Sajnos se teljes, se gyűrűs fogyatkozást nem kapunk a családtól, a legnagyobb fokú egy 90% feletti fogyatkozás volt 1699. szeptember 23-án, amikor a mai Ukrajna területén, a Kárpátok szélénél száguldott el az árnyék. A139-es Szárosz hozzánk is ellátogató 12 fogyatkozását az alábbi táblázatban foglaltam össze.
|
Dátum |
Fogyatkozás fedettsége (4) |
Megjegyzés |
|
Napkeltekor vége; a Felvidék nagy részéről, Tiszántúlról és Erdélyből volt látható. |
||
|
Napkeltekor zajlik a vége. Tatabánya-Sellye vonaltól nyugatra nem látszik. |
||
Tőlünk északkeletre teljes. |
||
|
|
||
Maximum előtt napnyugta. |
||
Napkelte után maximum. |
||
Archív honlapom - linkek, képek még nem működnek... |
||
A 139-es Szárosz adatai egy táblázatba összefoglalva.
Rengeteg további olvasnivaló (angolul) Fred Espenak honlapján található.