Utolsó frissítés: 2026. júliuis 28.
.
Teljes napfogyatkozás 2026. augusztus 12 - én
2026. augusztus 12-én, szerdán késő délutántól a késő esti óráig teljes napfogyatkozás söpör végig a Jeges-tengeren, Grönland partvidékén, az Atlanti-óceán északi részén - az Izland melletti vizeken át a Biscayai-öbölig - valamint Spanyolország északi részén egy keskeny sávban. Részleges napfogyatkozást a Föld északi sarkvidékén, Kanadából, Afrika nyugati felén és Európa nyugati, északi és középső részén látni. 2026. második napfogyatkozása részleges eseményként Magyarországon is megfigyelhető késő délután, napnyugtakor a Hold még részben takarja a napkorongot. A Nap még azelőtt lenyugszik, hogy a fogyatkozás elérhetné a maximumát, de így is a napkorong több mint nyolcvan százaléka takarásba kerül, ami igen különlegessé teszi a napnyugta időszakát.
Az 1. ábrán nyomon követhetjük az árnyék útvonalát a Föld felületén,
és pár információt is kapunk a fogyatkozásról (angolul).
Hol érdemes megfigyelni a fogyatkozást? A Google-térképről bármely helyszínre rákattintva megkapuk a napfogyatkozás kontaktus adatait és pár érdekes adatot.
Ugyanezen térkép egy változata Xavier Jubier honlapjáról érhető el.
Az égbolt várható felhővel való fedettségének mértékéről Jay Anderson honlapján lehet tájékozódni.
Kétféle animáción is követhetjük az árnyék időbeni haladását a Föld felszínén.
A jobb oldali ábra nagyobb felbontásokban is elérhetőek. (400*400 és 800*800 pixel)
A totalitás útvonala:
A Hold félárnyéka 15:34:11-kor érinti a Bering-tenger vizét a Szent-György-szigettől keletre 200 kilométerre. Beborítja Alaszkát, Kanadát és a Nagy-tavak vidékét. 16:58:06-kor a Hold árnyéka is megjelenik a földfelszínen, Szibéria északi partján a Hatanga folyó torkolatánál. A teljes fázis 1 perc 34 másodpercig tart, az árnyék 267 km széles, az eltakart Nap az északi látóhatáron van. Az árnyék észak felé száguld a Jeges-tengeren, éppen elkerüli az Északi-sarkot, majd dél felé haladva 17:14:30-kor Grönland földjére lép. A totalitás 2 perc 6 másodpercig tart, a Nap 19° magasan van a látóhatár felett, az árnyékkúp 275 km széles és 1,36 km-t tesz meg másodpercenként. Dél felé haladva végig sepri a keleti partvidéket, és 17:40:18-kor elhagyja azt. A teljes fogyatkozás már 2 perc 17 másodperc hosszú, a Nap 25°-kal van a látóhatár felett, az árnyékkúp 288 km széles és már kevesebb mint 1 km-t tesz meg egy másodperc alatt.
3 perccel később eléri Izland nyugati partját, 17:45:56-kor pedig bekövetkezik a fogyatkozás maximuma. [1] A totalitás 2 perc 18 másodperc hosszú, az elfogyott Nap 26° magasan látszik, az árnyék 293 km szélesen terül el. Dél felé halad tovább, fokozatosan keletre hajolva és a Vizcayai-öböl vizén keresztülvágva 18:26:53-kor Spanyolország északi partjánál éri el az európai kontinenst, Luarca közelében. A teljesség fázisa már csak 1 perc 50 másodpercig tart, a Nap alig 11° magasan van a látóhatár felett. Az árnyékkúp 305 km szélesre nyúlt, és 2 km-t tesz meg másodpercenként. Madrid éppen kimarad a totalitásból, akárcsak Barcelona, de Zaragoza részesül a teljes napfogyatkozás látványában, bár a középvonaltól északra fekszik (1 perc 24 másodperc totalitás 18:29:46-kor). Három perccel később már el is hagyja a szárazföldet az árnyék, ami 18:31:06-kor már Mallorca szigetét érinti, ahol a totalitás 1 perc 36 másodperces, a lenyugvó Nap 2° magasan van csak, az árnyékkúp 270 km szélesen nyújtózik, és már 10 km/s sebességgel halad. A teljességből Ibiza is részesül, az esti bulizók nagy örömére.
18:32:59-kor a Hold árnyéka elválik a Földközi-tenger vizétől, a látóhatáron a Nap 1 perc 32 másodperces takarásban van.
Európa nagyobb fele és Afrika északnyugati része részleges napfogyatkozást lát, de a félárnyék is fokozatosan elhagyja a Földet, és a Zöldfoki-szigetektől 390 kilométerre délre érintkezik utoljára vele, 19:57:57-kor.[1]: A fogyatkozás maximális pillanata az az időpillanat, amikor a Hold árnyékának tengelye a legjobban megközelíti a Föld középpontját. Noha a fogyatkozás maximális pillanata kissé eltér attól a pillanattól, amikor a fogyatkozás nagysága és a hossza a lehető legnagyobb (teljes fogyatkozások esetén), a kettő közti különbség igen kicsi.
A Kárpát.medencéből nézve a napfogyatkozás első fele látszik, a maximális fázis elérése előtt a Nap lenyugszik. Erdélyből nézve valójában napnyugta előtt közvetlenül kezdődik a fogyatkozás. Így a nyugati megyék lakói számítanak szerencsésebbnek.
Felkészülés
az észlelésre:
Magyarországról utoljára 2025. március 29-én volt látható egy piciny részleges napfogyatkozás, míg 2022.
október 25-én, a délelőtti órákban láttunk egy nagyobb fokú részleges napfogyatkozást - ki felhők között, ki derült ég mellett. Az élmény
remélhetőleg még élő, és felkészülést is biztosított a mostani teljes napfogyatkozásra, de egy dologról most sem szabad megfeledkezni:
Biztonságos szűrő használata nélkül TILOS a Napba tekinteni! Azonnali vakság
lehet a következménye!
S hogy mit értek biztonságos szűrőn? Erről
egy külön kis honlapot
készítettem, ajánlom az ott leírtakat alaposan elolvasni és megfogadni!
Az alábbi táblázatban megtalálhatóak a nagyobb magyarországi illetve Kárpát-medencei városra vonatkozó kontaktus időpontok és más értékes adatok. Hiszen ha látni szeretnénk eme csodálatos égi tüneményt, jó tudni, hogy egyáltalán mikor kell felnézni, figyelni. :-) A kontaktusok időpontjai világidőben (UT) vannak megadva, ehhez kettő órát adva kapjuk meg a Magyarországra, Szlovákiára és Szerbiára érvényes időpontokat! Románia és Ukrajna esetében három órát kell hozzáadni.
város |
keleti hosszúság |
északi szélesség |
tenger feletti magasság |
1. kontaktus (UT) ó:pp:mp |
PA |
alt |
maximum (UT) ó:pp:mp |
alt |
mag |
fedés % |
Békéscsaba |
21° 05’ |
46° 41’ |
90 |
17:23:10 |
289° |
3,7° |
18:13:49 |
-4.4° |
0,899 |
87,9 |
Budapest |
19° 05’ |
47° 28’ |
120 |
17:22:30 |
289° |
5,3° |
18:13:39 |
-2,8° |
0,895 |
87,4 |
Debrecen |
21° 37’ |
47° 32’ |
123 |
17:21:43 |
288° |
3,8° |
18:12:23 |
-4,1° |
0,891 |
87,0 |
Eger |
20° 23’ |
47° 54’ |
170 |
17:21:31 |
289° |
4,7° |
18:12:28 |
-3,2° |
0,890 |
86,8 |
Győr |
17° 38’ |
47° 41’ |
119 |
17:22:34 |
289° |
6,3° |
18:14:02 |
-1,9° |
0,896 |
87,5 |
Kaposvár |
17° 47’ |
46° 22’ |
141 |
17:24:34 |
290° |
5,5° |
18:15:50 |
-2,8° |
0,906 |
88,8 |
Kecskemét |
19° 41’ |
46° 54’ |
122 |
17:23:15 |
289° |
4,6° |
18:14:12 |
-3,5° |
0,899 |
87,9 |
Komárom
|
18° 07' |
47° 45' |
113 |
17:22:21 |
289° |
6,0° |
18:13:43 |
-2,1° |
0,894 |
87,4 |
Miskolc |
20° 47’ |
48° 06’ |
130 |
17:21:06 |
286° |
4,6° |
18:12:00 |
-3,3° |
0,888 |
86,5 |
Nagykanizsa |
17° 00’ |
46° 28’ |
168 |
17:24:37 |
290° |
6,0° |
18:06:03 |
-2,3° |
0,906 |
88,9 |
Nyíregyháza |
21° 43’ |
47° 57’ |
115 |
17:21:04 |
290° |
4,0° |
18:11:46 |
-3,9° |
0,888 |
86,5 |
Paks |
18°52’ |
46°38’ |
100 |
17:53:23 |
290° |
5,0° |
18:14:58 |
-3,2° |
0,902 |
88,3 |
Pécs |
18° 14’ |
46° 05’ |
160 |
17:24:54 |
290° |
5,1° |
18:16:02 |
-3,2° |
0,908 |
89,0 |
Salgótarján |
19° 48’ |
48° 05’ |
256 |
17:21:24 |
289° |
5,2° |
18:12:29 |
2,8° |
0,889 |
86,7 |
Sopron |
16° 34’ |
47° 41’ |
223 |
17:22:49 |
290° |
6,9° |
18:14:29 |
-1,3° |
0,897 |
87,8 |
Szeged |
20° 09’ |
46° 15’ |
90 |
17:24:06 |
289° |
4,0° |
18:14:53 |
-4,2° |
0,903 |
88,5 |
Szekszárd |
18° 42’ |
46° 21’ |
110 |
17:24:22 |
290° |
4,9° |
18:15:26 |
-3,3° |
0,905 |
88,7 |
Székesfehérvár |
18° 25’ |
47° 12’ |
111 |
17:23:08 |
289° |
5,5° |
18:14:22 |
-2,6° |
0,898 |
87,8 |
Szolnok |
20° 11’ |
47° 11’ |
89 |
17:22:40 |
289° |
4,5° |
18:13:34 |
-3,6° |
0,896 |
87,5 |
Szombathely |
16° 38’ |
47° 13’ |
213 |
17:23:32 |
290° |
6,7° |
18:15:08 |
-1,6° |
0,901 |
88,2 |
Tatabánya |
18° 25’ |
47° 34’ |
185 |
17:22:34 |
289° |
5,7° |
18:13:51 |
-2,4° |
0,895 |
87,5 |
Veszprém |
17° 45’ |
47° 06’ |
260 |
17:23:25 |
290° |
5,8° |
18:14:46 |
-2,4° |
0,900 |
88,0 |
Zalaegerszeg |
16° 51’ |
46° 50’ |
156 |
17:24:05 |
290° |
6,3° |
18:15:36 |
-2,0° |
0,904 |
88,5 |
Erdély (Románia) |
||||||||||
Arad |
21° 19' |
46° 11' |
115 |
17:23:50 |
289° |
32° |
18:14:24 |
-4,8° |
0,903 |
88,4 |
Brassó |
25° 37' |
45° 39' |
569 |
17:23:06 |
288° |
0,4° |
18:12:49 |
-7,5° |
0,904 |
88,6 |
Csíkszereda |
25° 48' |
46° 22' |
667 |
17:22:00 |
288° |
0,7° |
18:11:47 |
-7,1° |
0,898 |
87,8 |
Gyergyószentmikós |
25° 35' |
46° 43' |
804 |
17:21:35 |
289° |
1,0° |
18:11:26 |
-6,7° |
0,895 |
87,4 |
Gyulafehérvár |
23° 34' |
46° 04' |
248 |
17:23:14 |
289° |
1,8° |
18:13:22 |
-6,1° |
0,901 |
88,2 |
Kolozsvár |
23° 35' |
46° 46' |
347 |
17:22:14 |
289° |
2,2° |
18:12:26 |
-5,7° |
0,896 |
87,5 |
Marosvásárhely |
24° 34' |
46° 33' |
317 |
17:22:11 |
289° |
1,5° |
18:12:12 |
-6,3° |
0,897 |
87,6 |
Medgyes |
24° 21' |
46° 10' |
298 |
17:22:51 |
289° |
1,4° |
18:12:50 |
-6,5° |
0,900 |
88,1 |
Nagybánya |
23° 35' |
47° 40' |
229 |
17:20:54 |
288° |
2,7° |
18:11:139 |
-5,0° |
0,888 |
86,6 |
Nagykároly |
22° 28' |
47° 41' |
134 |
17:21:14 |
288° |
3,4° |
18:11:46 |
-4,4° |
0,889 |
86,7 |
Nagyszalonta |
21° 40' |
46° 48' |
98 |
17:22:48 |
289° |
3,4° |
18:13:22 |
-4,6° |
0,897 |
87,7 |
Nagyszeben |
24° 09' |
45° 48' |
425 |
17:23:26 |
289° |
1,3° |
18:13:25 |
-6,6° |
0,904 |
88,5 |
Nagyvárad |
21° 56' |
47° 04' |
129 |
17:22:19 |
289° |
3,4° |
18:12:52 |
-4,6° |
0,895 |
87,4 |
Régen (Szászrégen) |
24° 42' |
46° 47' |
368 |
17:21:49 |
288° |
1,6° |
18:11:50 |
-6,2° |
0,895 |
87,4 |
Segesvár |
24° 47' |
46° 13' |
352 |
17:22:36 |
289° |
1,2° |
18:12:32 |
-6,7° |
0,90 |
88.0 |
Sepsiszentgyörgy |
25° 47' |
45° 52' |
534 |
17:22:44 |
289° |
0,4° |
18:12:26 |
-7,4° |
0,902 |
88,3 |
Szatmárnémeti |
22° 52' |
47° 47' |
131 |
17:20:57 |
288° |
3,2° |
18:11:26 |
-4,6° |
0,888 |
86,5 |
Székelykeresztúr |
25° 02' |
46° 17' |
394 |
17:22:25 |
289° |
1,1° |
18:12:18 |
-6,7° |
0,899 |
87,9 |
Székelyudvarhely |
25° 17' |
46° 18' |
483 |
17:22:18 |
289° |
0,9° |
18:12:09 |
-6,9° |
0,899 |
87,9 |
Temesvár |
21° 14' |
45° 46' |
96 |
17:24:29 |
290° |
3,1° |
18:15:00 |
-5,1° |
0,906 |
88,9 |
Zilah |
23° 04' |
47° 11' |
265 |
17:21:47 |
289° |
2,7° |
18:12:08 |
-5,1° |
0,893 |
87,1 |
Felvidék (Szlovákia) |
||||||||||
Besztercebánya |
19° 09' |
48° 44' |
357 |
17:20:34 |
289° |
5,9° |
18:11:51 |
-2,0° |
0,885 |
86,2 |
Dunaszerdahely |
17° 37' |
47° 59' |
116 |
17:22:06 |
289° |
6,4° |
18:13:36 |
-1,7° |
0,893 |
87,2 |
Eperjes |
21° 14' |
49° 00' |
258 |
17:19:36 |
288° |
4,8° |
18:10:31 |
-2,9° |
0,881 |
85,6 |
Érsekújvár |
18° 10' |
47° 59' |
121 |
17:21:58 |
290° |
6,1° |
18:13:22 |
-2,0° |
0,892 |
87,1 |
Kassa |
21° 16' |
48° 43' |
213 |
17:20:01 |
288° |
4,6° |
18:10:54 |
-3,1° |
0,883 |
85,9 |
Léva |
18° 37' |
48° 13' |
162 |
17:21:30 |
289° |
6,0° |
18:12:50 |
-2,1° |
0,890 |
86,8 |
Losonc |
19° 40' |
48° 20' |
189 |
17:21:03 |
289° |
5,4° |
18:12:11 |
-2,5° |
0,888 |
86,5 |
Lőcse |
20° 35' |
49° 02' |
577 |
17:19:41 |
288° |
5,2° |
18:10:44 |
-2,6° |
0,881 |
85.7 |
Nagyszombat |
17° 35' |
48° 23' |
147 |
17:21:26 |
289° |
6,7° |
18:13:00 |
-1,4° |
0,890 |
86,9 |
Nyitra |
18° 05' |
48° 19' |
142 |
17:21:25 |
289° |
6,3° |
18:12:52 |
-1,7° |
0,890 |
86,8 |
Poprád |
20° 18' |
49° 04' |
675 |
17:19:43 |
288° |
5,4° |
18:10:50 |
-2,4° |
0,882 |
85,7 |
Pozsony |
17° 07' |
48° 09' |
150 |
17:21:54 |
289° |
6,8° |
18:13:31 |
-1,3° |
0,893 |
87,2 |
Rozsnyó |
20° 32' |
48° 40' |
322 |
17:20:16 |
288° |
5,1° |
18:11:17 |
-2,8° |
0,884 |
86,1 |
Trencsén |
18° 02' |
48° 54' |
221 |
17:20:32 |
289° |
6,7° |
18:12:03 |
-1,3° |
0,886 |
86,3 |
Zólyom |
19° 08' |
48° 35' |
292 |
17:20:46 |
289° |
5,8° |
18:12:02 |
-2,1 |
0,887 |
86,4 |
Zsolna |
18° 44' |
49° 13' |
348 |
17:19:51 |
288° |
6,4° |
18:11:16 |
-1,5° |
0,883 |
85,9 |
Kárprátalja (Ukrajna) |
||||||||||
Beregszász |
22° 39' |
48° 13' |
116 |
17:20:20 |
288° |
3,6° |
18 :10:54 |
-4,2° |
0,885 |
86,2 |
Huszt |
23° 17' |
48° 10' |
165 |
17:20:11 |
288° |
3,2° |
18:10:38 |
-4,5° |
0,885 |
86,1 |
Munkács |
22° 43' |
48° 26' |
125 |
17:19:58 |
288° |
3,7° |
18:10:32 |
-4,1° |
0,883 |
85,9 |
Ungvár |
22° 17' |
48° 37' |
117 |
17:19:49 |
288° |
4,0° |
18:10:30 |
-3,7° |
0,882 |
85,8 |
Vajdaság (Szerbia), Dél-Baranya (Horvátország) |
||||||||||
Magyarkanizsa |
20° 04' |
46° 04 |
84 |
17:24:21 |
290° |
3,9° |
18:15:08 |
-4,2° |
0,905 |
88,7 |
Nagybecskerek |
20° 23' |
45° 23' |
84 |
17:25:17 |
290° |
3,4° |
18:15:55 |
-4,9° |
0,911 |
89,4 |
Óbecse |
20° 03' |
45° 37' |
82 |
17:25:02 |
290° |
3,7° |
18:15:46 |
-4,5° |
0,909 |
89,2 |
Szabadka |
19° 40' |
46° 06' |
116 |
17:24:25 |
290° |
4,2° |
18:15:17 |
-4,0° |
0,905 |
88,8 |
Temerin |
19° 53' |
45° 25' |
81 |
17:25:23 |
290° |
3,7° |
18:16:07 |
-4,6° |
0,911 |
89,5 |
Újvidék |
19° 50' |
45° 15' |
84 |
17:25:38 |
290° |
3.6° |
18:16:21 |
-4,7° |
0,913 |
89,7 |
Zenta |
20° 05' |
45° 56' |
85 |
17:24:33 |
290° |
3,8° |
18:15:19 |
-4,3° |
0,906 |
88,9 |
Eszék |
18° 41' |
45° 34' |
91 |
17:25:31 |
290° |
4,5° |
18:16:30 |
-3,8° |
0,911 |
89,5 |
Magyarázat:
1. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban érinti a napkorong peremét.
PA: pozíciószög; a napkorong északi tengelyétől mért irányszög fokban kifejezve, óramutatóval megegyező irányban. A holdkorong ezen a ponton érinti a napkorongot (1. kontaktus), illetve ezen a ponton hagyja el a napkorongot. (4. kontaktus) Pontos észlelésekhez szükséges az ismerete.
alt: a napkorong horizont feletti magassága, fokokban kifejezve.
maximum: az az időpillanat, amikor a holdkorong középpontja legközelebb látszik a napkorong középpontjához. A Hold ekkor takarja ki a legnagyobbat a Nap korongjából. A dőlt betűs értékek jelzik, hogy a Nap már lenyugodott.
4. kontaktus: a holdkorong ebben a pillanatban hagyja el a napkorongot.
mag: a fogyatkozás nagysága a maximumban.
fedés: a napkorong Hold által eltakart része, %-ban kifejezve.
Megjegyzések: Az 1. kontaktust igen nehéz pontosan megfigyelni, hiszen csak pár pillanattal később vehető észre a Hold okozta “harapás” a napkorongon. A Nap pereme gyakran hullámzik a légkör nyugtalansága miatt, emiatt még később vesszük észre a harapást. A 4. kontaktust kissé könnyebb észlelni, mert “csak” azt kell figyelni, hogy a harapás mikor tűnik el a Nap tányérjáról. A perem hullámzása természetesen ennek a pontos észlelését is nagyban megnehezítheti.
Részleges fogyatkozás során nincs 2. és 3. kontaktus, hiszen definíció szerint ekkor a holdkorongnak belülről kell érinteni a napkorongot, de ez csak ott történik meg, ahol teljes fogyatkozást látni.
Mit észleljünk?
A részleges napfogyatkozás inkább látványosság,
mint tudományos értékű esemény. Ezért arra bíztatok mindenkit, hogy élvezze
a látványt – természetesen a megfelelő óvintézkedések betartásával!
– keresse a szervezett bemutatóhelyeket, ahol minden érdeklődő kérdésre
szakszerű választ kaphatunk, baráti társaságba keveredhetünk - magyarul persze csak szerencsés esetben... Emellett szánjunk
pár pillanatot egypár könnyen elvégezhető mérésre is, melyek eredményét feltölthetjük
a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján keresztül, egy regisztrációt követően.
A legegyszerűbben elvégezhető mérés
a kontaktusok időpontjának megmérése. Ez történhet szabad szemmel vagy távcsővel
egyaránt, de a mért időpontok mellé jegyezzük fel a módszert is, mert ettől
erősen függő eredményeket kapunk. Távcsöves észlelés esetén jegyezzük fel
a napkorong peremének esetleges hullámzását is, vagy bármilyen, általunk fontosnak
ítélt információt. Ehhez a méréshez egy pontos óra szükséges, ami 18 éve még nehézkesebb volt, ma már az okostelefonok segítségével azonnal pontos időt, és észlelési koordinátákat kapunk!
Távcsöves
megfigyelés során, ahogy a Hold a Nap elé kúszik, előfordulhat, hogy a holdperemen
lévő hegyek kontúrját is észrevesszük. Ezt lejegyezhetjük, de jelentősége
nincs, fotózni, rajzolni igen nehéz, inkább esztétikai élményről lehet szó.
A Hold északi pereme kevésbé hegyes-kráteres, kevésbé lesz “csipkés” a Hold déli peremével összehasonlítva.
Előfordulhat, hogy a Hold napfoltokat is elfed. A foltok eltűnésének
és előbukkanásának időpontjait is megmérhetjük, de ezen adatokat igazából
sehol sem használják tudományos célra. Az utókornak érdekesség képpen azért
maradjon meg. Esetleg ha lefényképezzük az eseményt, szép és látványos
emlék maradhat. Ez ma már a 'sokattudó' mobiltelefonok korában is egyszerű, noha az igazán szép képekhez kicsit komolyabb felszerelés szükséges. (A napfogyatkozás fényképezési lehetőségeiről angolul Fred Espenak honlapján
találni bőséges információt.)
Sokkal szubjektívebb, de éppen ezért izgalmasabb terület a
környezet megvilágítottságának változását észre venni. Mit észleltünk,
írjuk le benyomásainkat: mikortól vettük észre, leírhatjuk az időbeni változását. Hogyan viselkedett az élővilág a megváltozott fényviszonyok közepette? Hogyan változott az égbolt képe, a felhőzet?
Mit észleljünk a totalitás alatt?
A totalitás sávjában állni különleges élmény, hiszen átrohan felettünk a Hold árnyéka. Ennek időbeni lefolyását könnyen megfigyelhetjük. Mintegy tizenöt perccel a totalitás előtt vehetjük észre az árnyék közeledtét a nyugati látóhatáron - a szemtanúk szerint mintha egy hatalmas zivatar közeledne. Írjuk le saját benyomásainkat, reakciónkat a napfény egyre erőteljesebb csökkenéséről, illetve a totalitás végeztével ennek fordítottjáról.
A hőmérséklet több, mint 10 fokkal is csökkenhet a totalitás alatt. (Én pl. 1999. augusztus 11-én 9°C-os csökkenést mértem) A mérést 5-10 percenként érdemes elvégezni, így szép folyamatgörbét kaphatunk. Fontos, hogy a mérést árnyékban végezzük.
Árnyéksávok: az egyik legnehezebben megfogható jelenség, mely a teljesség előtt pár perccel látható. A fény halvány hullámzása okozza, hasonló ahhoz, amit a fodrozódó vízfelületű úszómedence alján látunk, és a légkör eltérő hőmérsékletű rétegei okozta fénytörésnek tulajdonítják létrejöttét. Akik látták már őket (én nem vagyok közöttük), sebességét a futáséhoz mérik. Nehéz őket lefényképezni, a földre terített fehér lepedőn talán könnyebb észlelni jelenlétüket. Becsüljük meg a sávok közötti távolságot, sebességüket mérőrúd és stopperóra segítségével határozhatjuk meg. Észlelésük az egész jelenség egyik fénypontja lehet!
Napkorona: a totalitás előtt mintegy egy perccel kezd feltűnni a fogyatkozás legmarkánsabb látványossága, a Nap korongját körülvevő korona, a Nap alsó légköre. Mikor láttuk meg először? Milyen az alakja? Napfoltmaximum felé közeledünk, alakja kerek, fényes, erőteljes. Milyen a színe? (Ez a kérdés a legnehezebben megválaszolható!) Vannak-e jellegzetes sajátosságok a megjelenésében?
Baily-féle gyönygyfüzér: pár másodperccel a teljesség előtt a napkorong már csak a legmélyebb holdi völgyeken át látszik, ívét gyöngyökké szabdalják a hegycsúcsok. Kevés, vagy sok gyöngyöt láttunk? Sokáig látszottak, vagy éppen csak láthatóak voltak? Ahogy a gyöngyök száma fogy, már csak egy marad:
Gyémántgyűrű: a Nap korongjából már csak egyetlen pontról szűrődik át fény a Hold legmélyebb völgyén keresztül. A korona halványan ragyogó gyűrűje mellett ez a pont gyémántként szikrázik. Tényleg csak egy gyöngy marad, vagy egyszerre több? Milyen gyors volt az egész esemény lefolyása?
Kromoszféra, protuberanciák: A totalitás beköveztét követő pár másodpercben még látható a fotoszféra feletti réteg, a vörös színű kromoszféra. Könnyen látszott, vagy éppen csak? A totalitás vége előtt könnyebb a megfigyelése.
A Nap légkörében magasan lebegő vöröses fényű protuberanciák lehetnek. Írjuk le alakjukat, fényességüket, illetve a holdkoronghoz viszonyított helyzetük változását.
Horizont: a totalitás során a horizonton - ahol a Nap fénye majdnem háborítatlanul világítja be a tájat - alkonyati pírhoz hasonló fényeket és színeket láthatunk. Mivel a fogyatkozás most több, mint két perccel hosszabb, mint az 1999. augusztus 11.-i, észrevehetően sötétebb tájra számíthatunk. Milyen mértékű a sötétedés? Írjuk le tapasztalatainkat!
Csillagos ég: a totalitás során a fényesebb csillagok előtűnhetnek az égen, a bolygókkal egyetemben. Aki erre szánja az értékes bő két percet, azonosíthatja az észlelt égitesteket - és ezt megoszthatja velünk.
A Nap-Hold páros az Oroszlán csillagkép nyugati szélén tartózkodik a Hold leszálló csomópontjánál. A Nap látszó mérete az átlagosnál kisebb, 31,57'. A Hold bő két napja volt földközelben, látszó átmérője nagyobb az átlagnál: 32 ,56' . A különbség szinte pontosan 1 ívperc, ami egy rövidebb teljes napfogyatkozást idéz elő.
Több bolygó is megfigyelhető az elsötétült égbolton. A Naptól 10°-kal nyugatra a Jupiter bizonyosan látható, majdnem 15°-ra pedig a Merkúr kereshető. A fényes Vénusz keletre látszik az elfogyott Naptól, 45,5° szögtávolságra. A Mars 49°-ra nyugatra látszik, de Spanyolországból nézve már lenyugodott, viszont Grönlandról vagy Izlandról nézve kereshető, noha elég halvány. A fényesebb csillagok közül a Regulus 15°-ra keletre látszik, a Spica pedig 63°-ra. Az Arcturus 68°-ra északkeletre fénylik.Még egyszer kiemelném: elsősorban a látványnak szenteljük magunkat. Válasszuk ki, mik azok a területek, ahol észlelni szeretnénk, majd készüljünk fel ezekre - különben csak kapkodni fogunk, idegesek leszünk, és a lényegről is lemaradhatunk.
A következő, tőlünk is látható részleges fogyatkozásra 2027. augusztus 2-ig kell várni; ez a fogyatkozás a 21. század leghosszabb napfogyatkozása lesz, tőlünk egy 50% körüli részleges jelenségként fog látszani.
Pár további információ eme fogyatkozás családjáról az érdeklődők számára:
Mint minden napfogyatkozás, ez is egy fogyatkozási családba, ún. Szárosz-családba tartozik, melyeket számuk alapján különböztetünk meg. (A Szárosz elnevezés eredetéről, hátteréről bővebb információ egy külön oldalon található.
Ez a fogyatkozás a 126-os Szárosz-család tagja, a sorozat 48. fogyatkozása. Egy már delelőjén túljutott, idősebb Szároszról van szó, hamarosan befejeződnek centrális fogyatkozásai - valójában már csak egyet láthatunk a mostanin kívül! A fogyatkozások a Hold leszálló csomópontjánál zajlanak, minden fogyatkozás alkalmával a fogyatkozás nyomvonala észak felé tolódik a Föld felszínén. (A Szárosz-sorozat idősebb voltát sejteti a viszonylag kis értékű sorszáma, hiszen a most futó napfogyatkozások a 117-156 közötti számozású Szároszokhoz tartoznak).
A 126-os Szárosz-család 1179. március 10 -én született az Antarktisz Ausztrália felé eső partjain. Csak a pingvinek lehettek volna tanúi eme születésnek, de a fogyatkozás piciny mértéke (0,0535 mag.) kizárja, hogy bármi élőlény felfigyelt volna rá. 1280 éven át tart a 126-os Szárosz életútja, 72 napfogyatkozást adva esetleges szemlélőinek. További hét részleges fogyatkozás követte az elsőt, egyre nagyobb fázissal, míg 1323. június 4 -én Hold umbrája olyan közel került a Föld felszínéhez, hogy egy része belémart - volna, ha a Föld nincs olyan távol a Holdtól! Az árnyék ezért nem ért el a Földig, az antiumbra nagy része viszont simította az Antlanti-óceán legdélebbi vizeit, 5 perc 59 másodperces gyűrűs napfogyatkozást adva. Az antiárnyék déli széle viszont a felszín felett (alatt) suhant el, különlegessé téve a 126-os Szárosz nagykorúvá válását.
A további gyűrűs fogyatkozások során a gyűrűsség hossza először picit nőtt (a következő két alkalom során), egészen 6 perc 30 másodpercre; ez a fogyatkozás 1359. június 26 -án mutatkozott be. Innentől viszont lassan csökkentek a gyűrűs fogyatkozások időtartamai. Összesen 28 gyűrűs fogyatkozás tartozott a 126-os Szároszhoz, az utolsót 1810. április 4 -én láthatták Jáváról, Új-Guineáról és a Csendes-óceán középső területeiről. Következett három gyűrűs-teljes fogyatkozás, ( 1828. április 14 ., 1846. április 25. , 1864. május 6. ) majd 1882. május 17 -én az első teljes napfogyatkozásával (1 perc 50 másodperces totalitás) kezdetét vette a 126-os második, rövidebb felvirágzása. Ennek során a leghosszabb teljességet 1972. július 10 -én láthatták az akkori megfigyelők, 2 perc 36 másodperccel, Kamcsatkából és Észak-Kanadából.
A 126-os Szárosz-család 10 teljes napfogyatkozásából a mostanin kívül már csak egy van hátra: 2044. augusztus 23 -án ismét Kanadából láthatják a teljesség tüneményét.
2062. szeptember 3 -án a Hold túlságosan távol lesz a csomóponttól, így az árnyék a Föld északi fele felett suhan el, csak a félárnyék okoz részleges napfogyatkozást Skandináviában és Ázsiában. Megkezdődik a 126-os Szárosz lassú halódása: 23 egyre csökkenő mértékű részleges fogyatkozás követi egymást 18 évenként, az utolsó egy parányi, 0,0214 magnitúdós részleges fogyatkozás lesz 2459. május 3 -án Grönland és Skandinávia között a tengeren. Ezzel ismét lezárul egy égi színsorozat.
A 126-os Szárosz teljesen átlagos sorozat, melyben a gyűrűs események domináltak, de mi szerencsére már a teljes fogyatkozásait követhetjük. Kifejezetten sok részleges esemény (az összes fogyatkozás 3/7-e), sok hosszabb gyűrűs, pár nem túl hosszú teljes - ez a mérleg. Most minket is megörvendeztet egy kis részleges villantással.
A 126-os Szárosz 72 fogyatkozásának sorozata: |
8R |
28Gy |
3H |
10T |
23R |
1280,14 év alatt |
Magyarországon először 1557. október 22-én adott napfogyatkozást a 126-os Szárosz, egy pár százalékos részleges eseménykét napkelte után. Sajnos se teljes, se gyűrűs fogyatkozást nem kapunk a családtól, két, 80% körüli-feletti fogyatkozás volt 1936. június 19-én és 1954. június 30-án. Az előbbi esetében tőlünk délkeletre, az utóbbinál tőlünk északkeletre száguldott el a Hold árnyéka. A 126-os Szárosz hozzánk is ellátogató 14 fogyatkozását az alábbi táblázatban foglaltam össze.
|
Dátum |
Fogyatkozás nagysága* |
Megjegyzés |
Napkeltekor. Sopron-Déva vonaltól délre. Lényegében észrevehetetlen volt. |
||
|
|
||
|
Napnyugta előtt kezdődik. Kisszeben-Szolnok-Topolya vonaltól nyugatra látszik csak. |
||
|
|
||
Az archív honlapomra mutató link. Egyes hivatkozások lehet nem működnek. |
||
|
2026. augusztus 12. |
Ezt látjuk most. Napnyugta a maximum előtt. |
|
Napnyugta körüli maximum. |
||
Az ország délkeleti része kimarad. |
||
Napkeltekor már zajlik |
||
* A hivatkozás egy Google-térképes oldalra vezet, ahol adott pontra érvényes fogyatkozási adatokat kérhetünk le.
A 126-os Szárosz adatai egy táblázatba összefoglalva.