2004. május 4-én, kellemes esti órában zajlott az év első látványos fogyatkozási eseménye, egy teljes holdfogyatkozás. Az esemény legvége ugyan május 5-ébe átnyúlott, de a tapasztalatom az, hogy az “egyszerű” járókelőt csak a teljesség beköveztéig érdekli a látványosság, ez pedig az ő számukra is “elfogadható" időben volt – azaz ideális alkalmat adott a bemutatók megtartására is. Sajnos a látványosság végén sokfelé vált felhőssé az ég, de az elejét még sokan láthatták. (Én ekkor éppen Írországban voltam, ahol a látóhatár menti felhők teljesen meghiúsították a megfigyelést.)

Mit is láthattak a szerencsések? Most a Hold alacsonyan volt az égen, a Mérleg (Libra) csillagképben, nem túl gazdag csillagmezőben. Kényelmesen lehetett nézelődni, a Hold fénye sem volt vakító.
A Hold 1.33 nappal korábban volt földközelben, ezért meglehetősen nagy méretű volt, átmérője 33,1 ív-másodperc. A Hold a Föld árnyékát ismét a déli részén metszette - lásd az oldalsó ábrát -, akárcsak a 2003-as novemberi fogyatkozásnál. Ám ez alkalommal sokkal mélyebben merült a Hold az árnyékba, és egy kellemesen hosszú, 1 óra 16 perces teljességet adott.

A fogyatkozás közepén a Hold északi pereme 2,5 ívpercre volt az árnyék közepétől, azaz elég közel. A déli perem a földárnyék szélétől majd’ 1/3-ad holdátmérőnyire látszott, ennek eredményeképp egy sötétebb fogyatkozást láthattak az észlelők a novemberihez képest. Akik megbecsülték a fogyatkozás sötétségét a Danjon-skála segítségével, azok eredménye ezt meg is erősítette, sőt sokan megjegyezték, hogy a Hold déli és északi pereme nagyon eltérő mértékben sötétedett el, az északi rész mélybarna színű volt, a déli rész sárgás-vöröses fényben "ragyogott". Az észlelők becslésé-nek átlaga 1,8 - azaz tényleg sötét fogyatkozás volt.

A fogyatkozás technikailag 4-én, kedden 19 óra 51 perckor vette kezdetét. Ekkor a Hold keleti pereme érintette a Föld félárnyékát. Ezt nem láthattuk, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent - ráadásul a Hold még épp hogy csak felkelt. Ennek okán a félárnyékot nem is látták az észlelők. Az árnyék először 20 óra 48 perckor érintette a Hold peremét - a számítások szerint. Sajnos a horizont közeli felhők miatt erről sem érkeztek mérési adatok. Egy óra alatt nyelte el égi kísérőnket az árnyék, és 21 óra 52 perckor volt a “csúcspont”: a Hold "eltűnt" a Föld árnyékában, kezdődött a teljességi fázis. 76 percen át egy elsötétült, vöröses színű Hold-labdában gyönyörködhedtek a szerencsések, bár a felhők is elkezdték saját gyűlésüket. A totalitás közepe 22 óra 30 perckor volt, ekkor volt a legvörösebb a Hold, majd fokozatosan világosodott, hogy 23 óra 8 perckor előtűnjön a Hold délkeleti csücske az árnyékból, jelezvén: lassan végéhez közeledik a látványosság. Ezt már kevesen látták, de ők megfigyelheték, ahogy a Hold szépen elhagyja a Föld árnyékát, visszatér a MI árnyékunk, eltűnnek a halvány csillagok az égről. Éjfél után 12 perccel a teljes árnyék végleg elhagyta a Holdat, - erről egy mérédi adat született, ő 2 perccel korábbra tette a kilépést - de a félárnyék halvány szürkesége a Hold nyugati szélén a felhőzet miatt már senkit sem érdekelt, noha az teljesen csak 1 óra 9 perckor hagyta el végleg a holdkorongot.

A holdfogyatkozás kontaktusainak időpontjai világidőben (az időpontokhoz adjunk hozzá két órát, hogy helyi időt kapjunk!):

Penumbrális fogyatkozás kezdete 17:50:53 UT
Részleges fogyatkozás kezdete : 18:48:20 UT
Teljes fogyatkozás kezdete 19:52:07 UT
A fogyatkozás közepe 20:30:16 UT
Teljes fogyatkozás vége 21:08:27 UT
Részleges fogyatkozás vége 22:15:15 UT
Penumbrális fogyatkozás vége 23:09:36 UT

A holdfogyatkozás látványáról ízelítőt ad a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján található fényképgyűjtemény (köztük van az enyém is, 2001-ből...). [A link sajnos már nem él, de a korhűség miatt benn hagytam a honlapban...]

A következő holdfogyatkozás 2005. április 24-én lesz mely félárnyékos, és tőlünk nem is látszik.
A következő, tőlünk is látható holdfogyatkozás 2006. március 15-én, éjfél után lesz, egy félárnyékos fogyatkozás.
2006. szeptember 17-én látunk majd egy kisebb részleges fogyatkozást az esti órákban.
De a következő teljes holdfogyatkozás, amit mi is teljesen látni fogunk, csak 2007. március 4-én, éjfél után lesz.
Eléggé fogyatkozás-ínséges időszaknak nézünk elébe...

Ha netán fölmerült Benned a kérdés: nem, a holdfogyatkozás megfigyelése semmiféle veszélyt nem jelent a szemünkre nézve. Mindenféle segédeszköz nélkül lehet figyelni a látványosságot – csodálatos élményben lesz részünk. Látcsövet, távcsövet használva természetesen még szebb a látvány. Sőt, lehet próbálkozni a fogyatkozás lefényképezésével- ha alkalmas erre a fényképezőgépünk. (Kövesd a linket, hogy angolul bővebben olvass erről)

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátteréről:
Ez a holdfogyatkozás a 131-es fogyatkozási család tagja. A totalitás hosszúsága sugallja: egy ereje teljében lévő Szárosz-család tagját látjuk szerepelni. Ez valóban így van, sőt, a 131-es Szárosz elkövetkező néhány fogyatkozása egyre hosszabb lesz, és a következő fogyatkozás során, 2022. május 16-án a Hold északi pereme érinti a Föld árnyékának középpontját - ezt nevezik "centrális" holdfogyatkozásnak. Sajnos mi ebből csak az elejét látjuk majd - érdekes, hogy szinte ugyanúgy, mint 2003. május 16-án...
1427. május 10. - ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte. Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt, elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen volt, csak elméleti jelentősséggel bírt, mégis, ez volt a kezdete egy 1280 éves időszaknak, amidőn a 131-es Sárosz megszületett, és elkezdte a 72 fogyatkozásból álló színjátékát. Hat további ilyen alig észrevehető fogyatkozás következett, 18 éves időszakokkal elválasztva, majd 1553. július 25-én lezajlott az első részleges fogyatkozás. Szerény kezdet - a részlegesség fázisa mindössze 18 percig tartott. Az események ráérősen haladtak útjukon, hiszen 21 további részleges fogyatkozás következett, egyre hosszabbodó időtartammal, míg 1950. április 2-án sor került az első teljes fogyatkozásra - igaz, csak egy fél óra erejéig. (Vajon van-e olyan olvasóm, aki emlékszik erre az eseményre...?) A csúcspont egy 1 óra 42 perces szép fogyatkozás lesz 2094. júnuius 28-án. Ezt követően hat, egyre rövidebb totalitásban gyönyörködhetnek utódaink, az utolsóra 2202. szeptember 3-án kerül sor. Ezt 20, mind rövidebb részleges holdfogyatkozás követi, és a 2581. április 20-án bekövetkező nagyfokú félárnyékos fogyatkozás fémjelzi a 131-es Szárosz-család dicsfényének kihúnyását. Még hét félárnyékos fogyatkozást jegyez fel a tudomány - de ezekre már alig figyel oda valaki -, s végül eljön 2707. július 7-e, amikor a Hold olyan távol kerül a csomóponttól, hogy a déli pereme éppencsak megérinti a Föld félárnyékát, kimerítve a "technikai fogyatkozás" fogalmát. Ezzel kész, a 131-es Szárosz-család is a történelem részévé válik. Semmi igazán kivételes, hacsak az nem, hogy ez a fogyatkozás-sorozat 42 részleges fogyatkozást adott a 72-ből, jóval többet, mint az átlag.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdőoldalra!